még 20%-a sincs kihasználva (Lakatos, 2010). A nagy
vízlépcsők (1. táblázat) tapasztalatai alapján azonban
kijelenthető, hogy építési technikájuk megbízhatóan kialakult. Ezért
úgy tűnik, elérkeztünk az emberiség azon korszakának a küszöbéhez,
amikor az igen nagy folyók (Amazonas, Orinoco, Kongó, Niger, Mekong,
Brahmaputra stb.) eddig nem hasznosított energiáját fokozatosan az
emberiség szolgálatába tudjuk állítani.
Termelési adatok
Az egész világ összes vízerőművének energiatermelése évről évre nő
(2. ábra). A vízenergia részesedése a világ teljes
villamosenergia-termelésében 16,3% volt 2012-ben (URL4), azaz a
világtermelésnek csak 1/6 része. Az arány az elmúlt években lassan
nőtt, és várhatóan tovább fog nőni.

2. ábra • A világ évenkénti
vízenergia-termelése (URL4)
Ehhez hozzátehetjük Paul Chefurka (2012) kanadai
jövőkutató pesszimisztikus világmodellje alapján, hogy a 21.
században az olaj és a gáz kifogyása után a világtermeléshez
várhatóan a vízerőművek hozzájárulása lesz a legnagyobb a többi
energiatermelő módokhoz képest (Fáy, 2012). Nyilván lesznek lényeges
eltérések a modellhez képest, de a vízenergia távlataira ráirányítja
a figyelmet.
Élénkülés
Az utóbbi években a vízlépcsők iránti érdeklődés az egész világon
megélénkült. Ez érezhető a tervezőirodák terheltségén és a gépgyárak
három-négyévnyi rendelésállományából. (A 2. ábrából ez nem
derül ki, mert a ma üzembe kerülő vízlépcsők csak az évtizedekkel
korábbi tervezési munkákat tükrözik.)

3. ábra • A Nemzetközi Vízenergia Társaság
(IHA) tagdíjbevételei (URL5)
Jól jelzi az élénkülést a Nemzetközi Vízenergia
Társaság (IHA) tagdíjbevételeinek emelkedése (3. ábra), a bevétel
ugyanis 2007-ről 2012-re megháromszorozódott! Többen úgy vélték,
hogy az élénkülés a fukusimai atomerőmű-baleset hatása. Azonban
nincs igazuk, mert ez 2011. március 11-én történt, évekkel az
élénkülés kezdete után. A fokozott érdeklődés oka inkább az, hogy a
megnövekedett energiaárak és a lecsökkent építési költségek
következtében a vízerőművek jövedelmezősége nyilvánvalóvá vált, és
ezért a hitel is jobban rendelkezésre áll. Az élénkülés közvetlen
kiváltó oka inkább a Világbank 2009 márciusában megjelent
direktívája (3. ábra).
A Világbank 2009-es direktívája
A Világbank 2003-ban egy elemző csoportot állított fel: a Világbank,
az IHA, az Egyenlítői Bank, a WWF (World Wide Fund, környezetvédelmi
pénzalap), a Duzzasztóművek Világbizottsága és az ENSZ
környezetvédelmi programja részvételével. A nemzetközi munkacsoport
évekig sok szempontból tanulmányozta a világ helyzetét. A
végeredményt 2009-ben tették közzé (URL6). Az elvek szintjén a
fenntartható fejlődés mellé egyenlő súllyal beemelték a szegénység
elleni küzdelmet (aminek keretében nagy afrikai és dél-amerikai
vízlépcsők építését irányozták elő) és a klímaváltozás káros
hatásainak mérséklésére irányuló erőfeszítéseket.
A tanulmány szerint a vízerőművek előnyei:
energiabiztonság, importcsökkentés, stabil ár, árvíz- és aszálykárok
csökkentése, a villamos hálózat stabilitásának biztosítása, a
szén-dioxid-kibocsátás elkerülése, valamint segíti és kiegészíti a
szél- és a napenergia hasznosítását, továbbá csökkenti a
klímaváltozás hatásait.
A vízerőművek létesítésének kockázatai pedig:
financiális, geológiai, műszaki, piaci, környezeti, áttelepítési,
szociális kockázatok, és esetleg a részvényesek érdekeinek sérülése.
A nemzetközi munkacsoport végül a vízerőművek javára döntött.
Megállapították, hogy a világ 260 folyójánál a jelenleginél jobb
vízgazdálkodás érhető el, és a folyók országhatároktól független
kezelése csökkenti a konfliktusokat. Továbbá a Világbank mérsékelt
kölcsönöket biztosít vízerőművek és szivattyús tározók építésére, és
segíti a többi banki forrás megszerzését is.
EU-s tervek
Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2020-ra az
energiafelhasználásában 20%-ra emeli a megújuló energiaforrások
arányát. Ebben a vízerőművek fontos szerepet játszhatnak.
Hazánk uniós elnökségének sikere, hogy kidolgozta
az Európai Duna Régió Stratégiát, amelyet el is fogadtak (URL7). Ezt
követően a Regionális Főigazgatóság összeállította a stratégiát
megvalósító akciótervet, amelyet egyeztetések után, 2010 végén
lezártak. Ennek A1 pontja VIb osztályú (2,5 m merülésű) hajók
közlekedését igényli a Duna egész hosszán, egész évben. Ez
munkálatokat (duzzasztást, mederkotrást, jégtörést) igényel
Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Magyarországon,
Bulgáriában és Romániában. Az A2 pont pedig többek között
akciótervek kidolgozását irányozza elő a Duna, a Száva és a Tisza
vízenergia-készletének hasznosítására.
Összefoglalás
Erőteljes kínai indítás után a világ a vízenergia hasznosításának
fokozása felé halad. Támogatja ezt a Világbank és az EU is.
Kulcsszavak: vízenergia, vízerőmű, vízlépcső,
Világbank-direktíva, Duna Régió Stratégia
IRODALOM
Andritz (2010): Large Hydro Kaplan. VATECH
Hydro brochure •
WEBCÍM
Chefurka, Paul (2007): World Energy and
Population, Trends to 2100. WEAP 2007 •
WEBCÍM
Fáy Árpád (2012): Chefurka jövő modellje.
In: Nováky Erzsébet – Tóth Attiláné (szerk.): A jövő és 2012.
(Gazdaság, Társadalom sorozat II) Arisztotelész, Budapest •
WEBCÍM
Fáy Árpád (2013): A világ legnagyobb
erőműve. Energiagazdálkodás. 3,
Keck, Helmut – Vullioud, G. – Joye, P.
(2000): Commissioning and Operation Experience with the World’s
Largest Pelton Turbines Bieudron. VATECH Hydro •
WEBCÍM
Lakatos Károly (2010): Magyarország
nemzetközi összehasonlításban. MTA, Energetikai Bizottság, Megújuló
Energiák Albizottság ülése, 2010. 11. 26.
Szeredi István – Alföldi L. – Csom Gy. –
Mészáros Cs. (2010): A vízenergia-hasznosítás szerepe, helyzete,
hatásai. Magyar Tudomány. 8, 959–978. •
WEBCÍM
Wertz, Richard R. (2012): Exploring
Chinese History, Special Report, Three Gorges Dam •
WEBCÍM
Yiabao, Wen (2012): China Cuts Renewables
to Push Nuclear, Hydro. Modern Power Systems. 11 April. •
WEBCÍM
Yuanfang, Huang – Guangning, L. – Shiying,
F. (2012): Research on the Prototype Hydro-Turbine Operation.
Foreign Language Press, China, ISBN:978-7-119-06913-5
URL1:
WEBCÍM
URL2: China Declares Three Gorges
Hydroproject Complete. Reuters, 2012. 07. 04
WEBCÍM
URL3: The Cost of China’s Three Gorges Dam
Project. Myanmar Times. 2013. 11. 02 •
WEBCÍM
URL4: BP Statistical Review of World
Energy 2013 Workbook •
WEBCÍM
Historical data workbook, Electricity Generation TWh,
Total World
URL5: International Hydropower
Association, Annual Report 2011, 2012, 2013 •
WEBCÍM
Activity Report 2012 high, kiegészítve Hydropower Report
2013-ból
URL6: The World Bank Group (2009):
Directions in Hydropower 2009, No. 54727 •
WEBCÍM
URL7: Európai Duna Régió Stratégia (EDRS)
magyar és Duna vonatkozású feladatai (akcióterv), 2011 •
WEBCÍM
|