Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840
A júliusi szám tartalmából
A júliusi számra ismét a tematikai gazdagság jellemzô.
Nagy Miklós Mihály arra a - sajnos mindmáig aktuális -
kérdésre keresi a választ, hogy milyen földrajzi okok
húzódnak meg a társadalmi folyamatok hátterében, amelyek
együttesen fegyveres konfliktusokat válthatnak ki. A
geopolitikával kapcsolatos elôítéletektôl való
megszabadulás után a ,,Harmadik Birodalom'' fogalma is a helyére
kerül -
ez utóbbi Hamza Gábor jóvoltából. A ,,Harmadik Birodalom''
eszméje már Fichténél is fellelhetô, ám a nemzetiszocialista
rezsim történeti és filozófiai okokból már a harmincas
évek végén egyértelmûen elhatárolódik e fogalomtól.
Czigler István és Winkler István Kognitív
pszichofiziológia c. tanulmánya az agyi elektromos változások
és a humán megismerési folyamatok közötti kapcsolatot elemzi.
A külsô inger által kiváltott elektromos potenciál és
az akaratlagos mozgásra való elôkészület közben
kialakuló eseményhez kötött potenciál idôbeli lefutásából
a pszichológus következtetni tud az agy információfeldolgozó
rendszerének mûködésére.
Az augusztusi teljes napfogyatkozás elôtt érdemes áttekinteni,
hogy milyen tényezôk befolyásolják a két percre szabad
szemmel is láthatóvá váló naplégkör, elsôsorban a napkorona
alakját. Kálmán Béla cikkébôl képet kaphatunk
az elôzô napciklusról, annak néhány fontosabb
napfoltcsoportjáról és a hozzájuk kapcsolódó napaktivitási
jellegzetességrôl.
Az építészeti világcsúcsokkal foglalkozó írásában
Sebestyén Gyula az építészeti teljesítmények
(nagytér-lefedések, szupermagas épületek, leghosszabb hidak)
fokozásának helyzetét és kilátásait tekinti át.
Az MTA 164. rendes közgyûlésérôl szóló beszámolóban
megtalálható az Akadémia új tisztségviselôinek, valamint
az ez évben Akadémiai Díjjal és Akadémiai Újságírói
Díjjal kitüntetettek névsora is.
Az ezt követô két jegyzet hangvétele egymástól teljesen
eltérô. Enyedi György (a Magyar Tudomány leköszönô
fôszerkesztôje, akit a közgyûlés az MTA alelnökévé
választott) a társadalomkutatás és a politika kapcsolatát
elemezve arra a következtetésre jut, hogy a politika
a társadalmi folyamatoknak csak a korrekciójára
vállalkozhat, de e korrekciók során a kutatás által
feltárt ismeretek is figyelembe veendôk.
Lesi Mária pedig a világhálót böngészve a
feketekávé hatásával foglalkozó kutatások eredményei
között próbált eligazodni. Az ellentmondó vizsgálati
eredményeket a szerzô gazdasági kiindulópontból
magyarázza.
Míg sok országban ezrek-tízezrek halnak éhen, a civilizált
világ jelentôs részén az elhízás járványos méreteket
öltött. Halmos Tamás az elhízásról, annak kiváltó
okairól, kezelésérôl, megelôzésérôl írt
közérdeklôdésre számot tartó tanulmányt.
Most emlékezik meg a lap a néhány hónapja elhunyt
Szôkefalvi-Nagy Béla akadémikusról, akit idôközben
posztumusz Magyar Örökség-díjjal tüntettek ki.
A Könyvszemlében a következô mûvekrôl olvasható recenzió:
Ady Endre levelezése I. (1895-1907). Akadémiai-Argumentum, 1998;
Pataki Ferenc: A tömegek évszázada. Osiris, 1998;
Losonczi Ágnes: Utak és korlátok az egészségügyben. MTA;
Kinga Frojimovics - Géza Komoróczy - Viktória Pusztai -
Andrea Strbik: Jewish Budapest. Monuments, Rites, History.
Central European University Press, 1999;
Pléh Csaba: Bevezetés a megismeréstudományba. Typotext, 1999;
Hámori Balázs: Érzelem-gazdaságtan. A közgazdasági elemzés
kiterjesztése. Kossuth, 1998;
George Magyar: A Radical Voice in the Science of Science. Typotext, 1998;
Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája IV. A
környezet-mikrobiológia vizsgáló módszerei. Akadémiai, 1998
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]