|
Több kávé, hosszabb élet
A rendszeres kávéfogyasztás valószínűleg meghosszabbítja az
életet. Ez a következtés vonható le a tanulmányból, amelynek
szerzői tíz európai ország több mint 520 000 lakosának adatait
elemezték abból a szempontból, hogy milyen kapcsolat van a
kávéivás és a halálozási kockázat között.
A tizenhat évig tartó követéses vizsgálat
ideje alatt kb. 42 ezren haltak meg a legkülönbözőbb
betegségekben: rák, szívelégtelenség, egyéb keringési
betegségek, agyi érkatasztrófa stb. Az adatoknak az egyéb
életmódbeli faktorokkal – dohányzás, táplálkozás stb. – történő
korrigálása után megállapították, hogy a kávéfogyasztás,
bármilyen betegségről legyen is szó, csökkenti a halálozási
kockázatot. Napi egy kávé 12 százalékkal, napi két-három 18-cal.
Az „igazi” és a koffeinmentes ital szempontjából viszont nem
találtak különbséget, ami jelzi, hogy a védőhatás nem a
koffeinben van. Ez a vizsgálat azonban nem vállalkozott annak
eldöntésére, hogy viszont mely összetevőkben – diterpének,
antioxidánsok stb. – rejlik a titok. Nagyon érdekes, hogy a
jótékony hatás függetlennek bizonyult a kultúráról, azaz a kávé
elkészítésének módjától. A világon naponta két és fél milliárd
csésze kávé fogy. A tanulmányban részt vevő országok közül
térfogatra a legkevesebbet az olaszok isznak, (napi 92 ml), a
legtöbbet a dánok (napi 900 ml).
A kutatók 14 ezer embernél bizonyos
biomarkerek elemzését is elvégezték. A kávésoknál egészségesebb
májműködést, jobban kontrollált cukoranyagcserét találtak, és az
immunrendszer működésében is kimutattak a javukra némi pozitív
különbséget.
Gunter, Marc J. – Murphy, Neil
– Cross, Amanda J. et al.: Coffee Drinking and Mortality in 10
European Countries: A Multinational Cohort Study. Annals of
Internal Medicine. 11 July 2017. DOI: 10.7326/M16-2945
Magzatvédő Zika-vakcina
Amerikai kutatók (National Institutes of Health, Washington
University School of Medicine, University of Texas Medical
Branch) egerekben kétféle Zika-vírus elleni kísérleti
oltóanyagról is bebizonyították, hogy megvédi a magzatot a vírus
káros hatásaitól.
Az elmúlt néhány évben elsősorban Brazíliában
jelentkező Zika-vírus okozta járványok világszerte nagy pánikot
keltettek, mert ha a szúnyogok által terjesztett kórokozó
várandós asszonyt fertőz meg, a magzatban súlyos veleszületett
rendellenességeket, például kisfejűséget okozhat.
Az amerikai kutatók a Texasi Egyetem által
kifejlesztett élő, legyengített kórokozókat, és a Moderna nevű
biotechnológiai cég mikro RNS-eket tartalmazó vakcináját
tesztelték. Egerek egyik felét a vakcinák egyikével kezelték, a
többiek placebót kaptak. Az egerek vérében mindkét oltóanyag
esetén ki tudták mutatni a vírusellenes antitesteket.
Az immunizálást követően az állatokat hagyták
párosodni, majd megfertőzték őket a kórokozóval. Ezt követően a
beoltott egereknél mind az anyai és magzati szövetekben, mind a
méhlepényben jóval kisebb mennyiségű vírus-örökítőanyagot tudtak
kimutatni, mint a placebocsoportnál.
Természetesen az, hogy a vakcina az egér
magzatát megvédi a Zika károsító hatásaitól, még nem jelenti
azt, hogy az emberét is. Mindenesetre ez az első közlemény,
amely legalább állatok esetében bizonyítékokat szolgáltat arra,
hogy terhesség alatti fertőződés esetén az oltás megvédi a
születendő utódot is.
Richner, Justin M. – Jagger,
Brett W. – Shan, Chao et al.: Vaccine Mediated Protection
Against Zika Virus-Induced Congenital Disease. Cell. 13 July
2017. 170, 2, 273–283.e12. DOI: 10.1016/j.cell.2017. 06.040,
DOI:10.1038/nature23002
Tudják, hogyan kell győztesnek lenni
Kínai kutatók egerek agyában azonosítottak egy olyan
idegsejthálózatot, amely kulcsszerepet játszik a szociális
dominancia kialakulásában. A társadalmi hierarchia szempontjából
döntő, egymás elleni összecsapásokban jócskán megnőtt azoknak az
egyedeknek a győzelmi esélye, amelyeknek ezen hálózathoz tartozó
neuronjait ingerelték.
A kutatók egérvizsgálatokban szokásos
dominanciateszteket végeztek. Ezek lényege, hogy a hímeket
páronként egymással szemben elindítják egy csőben, és
regisztrálják, melyik versenyző hogyan viselkedik ezekben a
helyzetekben. Hányszor támad vagy támad vissza, tanúsít
ellenállást vagy futamodik meg, esetleg nyugodtan viselkedik. A
tesztek során azonosították, hogy milyen területeken mutatkozik
fokozott agyi aktivitás az agresszív domináns egereknél. Ha ezt
a területet gyógyszeresen gátolták, romlottak, ha stimulálták,
javultak a győzelmi mutatók.
Azt is megfigyelték, hogy nemcsak a sejtek
ingerlése növeli az eredményes fellépést, hanem maguk a
stimulálás következtében megszerzett győzelmek is doppingolnak.
A felingerelt egerek a következő napokban már ingerlés nélkül is
jobban teljesítettek.
Azoknál a fajoknál, amelyeknél egymás elleni
küzdelmekben dől el a rangsor, ismert jelenség, hogy minden
győzelem tovább növeli a győztes nyerési esélyeit. A győzelem
magabiztossá és eredményessé tesz.
Zhou, Tingting – Zhu, Hong –
Fan, Zhengxiao et al.: History of Winning Remodels Thalamo-PFC
Circuit to Reinforce Social Dominance. Science. 14 July 2017.
357, 6347, 162–168. DOI: 10.1126/science.aak9726 |
