A Gyerekegyetemet, az általános iskolásoknak szóló nyári tábort a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), először kísérleti jelleggel 2015-ben szervezte meg. Magyarországon ez az első és máig is egyetlen ilyen jellegű rendezvény. Célja, hogy az általános iskolás diákoknak mindazokból a tudományterületekből, amelyeket a BME oktató-kutatói közösségei művelnek – így műszaki, természettudományi, informatikai, gazdaság- és társadalomtudományi területeken –, minél többet mutasson meg. Mindezzel érzékeltetve a tudományok sokszínűségét, a felfedezés örömét, a kutatói életpálya szépségét, a tudományok gyakorlati életben való alkalmazását. Az intézmény korábban is szervezett már általános iskolás gyerekeknek programokat, de ezek alkalmi foglalkozások voltak, például Mikulás ünnephez vagy Gyermeknaphoz kötődően, s nem képeztek egységes rendszert. A nyári Gyerekegyetem a diákok számára egyhetes koncentrált, előadásokból, szemináriumokból, projektfeladat megoldásából, versenyekből álló eseménysorozat, amely jelképes diplomaátadó ünnepséggel zárul (1. kép). A BME Gyerekegyetem az egyetemi oktatók részvételével, a Műegyetem Tehetségsegítő Tanácsa felügyeletével, az egyetem mellett működő Pro Progressio Alapítvány, valamint számos támogató szervezet együttműködésében valósult meg.

1. kép • Diplomaosztó a Gyerekegyetemen
 

Az első rendezvény sikeressége, az óriási érdeklődés, a műegyetemi kollégák és a hallgatók lelkesedése egyértelművé tette számunkra és az egyetem vezetése számára, hogy folytatni és egyben bővíteni is érdemes a Gyerekegyetemet. Túlzás nélkül állíthatjuk, 2016 nyarára a Gyerekegyetem közös egyetemi programmá nőtte ki magát, melynek jelképévé a Központi Könyvtár tetején ülő bagolyfigura vált (2. kép). Cikkünkben a 2015–16-os táborok tapasztalatait foglaljuk össze.

2. kép • A Gyerekegyetem jelképe a Központi Könyvtár tetején „figyelő” Bagoly

A Gyerekegyetem koncepciója

A BME Gyerekegyetem ötletét a német nyelvterületen már évek óta létező Kinder Uni és az angol nyelvterületen létező Children’s University „mozgalom” adta. A gyerekek kíváncsiságát egy nagyon fogékony életkorban próbálják felkelteni a természettudományok iránt úgy, hogy a hét-tizenkét éves gyerekek betekintést nyernek az egyetem életébe, kötetlen formában ismerkednek meg a különböző tudományterületekkel, kísérleteket végeznek. Szervezés szempontjából találunk arra példát, amikor egy egyetem maga szervezi meg a programot, de van olyan is, amikor egy esemény keretében az adott városban több egyetem együtt mutatja be kínálatát. Formáját tekintve sokféle lehet, például heti/havi rendszerességgel előadássorozat, pár napos (szabadon választható) rendezvénysorozat, táborszerűen szervezett „nyári egyetem” ottalvással vagy anélkül. Költségek szempontjából is nagy a különbség – az ingyenes rendezvényektől a térítésköteles programokig bezárólag. A gyerekegyetemek általánosan megfogalmazott céljai viszont mindegyik megvalósítási formában összecsengenek:

• felkelteni a gyerekek érdeklődését, erősíteni kritikus gondolkodásukat;

• betekintést nyújtani az egyetemek, egyetemi hallgatók életébe;

• kapcsolat kialakítása a gyerekek, egyetemi oktatók/kutatók és diákok között;

• megismertetni a gyerekeket különböző tudományterületekkel és tudományos módszerekkel;

• bemutatni az előttük álló tanulási és választási lehetőségeket;

• ösztönözni őket a minket körülvevő világ, jelenségek megfigyelésére, értelmezésére.

A BME Gyerekegyetem felépítése

A Műegyetemen szervezett Gyerekegyetem megvalósítási módja, formája és tartalma lényegesen eltért a külföldi gyakorlattól, azt napközis tábor formájában rendeztük meg. A célcsoport a nyolc-tizennégy év közötti, elsősorban budapesti, és az agglomerációból származó gyermekek. Közismert, hogy minél fiatalabb egy gyermek, annál befogadóbb, nyitottabb a világra, és annál jobban alakítható, csiszolható az érdeklődési köre. Pontosan ezért tartjuk fontosnak, hogy már a középiskolás kor előtt kapcsolatba lépjünk a gyerekekkel, és megmutassuk nekik, hogy a fizika, a kémia, a matematika, az informatika – még ha olykor az iskolapadból nézve nem is úgy tűnik – izgalmas dolog, amivel megéri komolyabban foglalkozni. Személyes tapasztalataink, a szülők és a diákok visszajelzései alapján ezt a célunkat elértük. A táboron való részvételhez, beiratkozáshoz az életkoron kívül semmilyen más korlátot – tanulmányi eredmény, versenyeredmény, szaktanári ajánlás – nem állítottunk. Cél olyan élmények biztosítása volt, melyek elegendő motivációt adnak akár a matematika, akár a fizika, akár a kémia rendszeres és örömteli tanulásához. Szülői vélemény szerint ez sikerült: „Tisztelt Szervezők! Kata egy hét alatt többet mesélt, mint a suli elmúlt két évében összesen. Én is megtanultam a Faraday-kalitkát, orvos apuka bőszen oldotta meg a gyerekekkel a matek feladatokat. A gyerekekkel a hallgatók maximális odafigyeléssel, pedagógusokat megszégyenítően foglalkoztak. Ha lehetne, holnap újrakezdené. Már nem fogorvos lesz, hanem Ferrari tervezőmérnök.”

2016-ban budapesti nagyszülők révén Ausztráliából és Németországból, míg kollégiumi elhelyezés biztosítása mellett tíz kisdiákot – kísérő tanárral – Ménfőcsanakról tudtunk fogadni. Közülük írta valamelyik alsó tagozatos diák: „Én örökké itt tudnék lenni. Nehéz itt hagyni a Gyerekegyetemet. Nehéz lesz itt hagyni az egész Budapestet.”

A szakmai programok biztosítása

A BME oktatói – egyetemi tanártól PhD-hallgatókig –, valamint a könyvtár, a levéltár, a nyelvi intézet, a sportközpont munkatársai vállalták, hogy részt vesznek az általános iskolai korcsoport igényeire szabott előadások, bemutatók kidolgozásában és megtartásában. A teljes egyetemi oktatói közösséget sikerült megszólítani a kihívást jelentő és az alaptevékenységtől eltérő feladat megoldására. Tapasztalataink alapján a Gyerekegyetem igazi kihívás az oktatóknak is, hisz teljesen más korosztállyal kerülnek kapcsolatba, ami más módszereket igényel. Fokozza a felelősségüket az is, hogy a Gyerekegyetemre a nyári szünidőben önként vagy szülői hatásra jönnek a diákok. „Nagyon érdekesek voltak az előadások, mert a mi nyelvünkön, gyereknyelven mondták el.” (alsó tagozatos diák) „Tetszett, hogy az előadáson az előadó nem csak magyarázott, hanem érdekes kísérletek is voltak. Jó volt, hogy minket is beavattak a kémia titkaiba”. (felső tagozatos diák)

Orosz László fizikus, egyetemi docens „Bagoly”-jelmezbe öltözve vállalta a moderátori szerepet. „A megérzéseiket kell elővenniük, mert olyan korosztállyal dolgoznak, amilyennel eddig még az egyetemen nem találkoztak. Ráadásul egyszerre kell lekötni a másodikost és a nyolcadikost. Van kolléga, aki szerint ez volt élete legnehezebb feladata, de megoldotta. A mi vállalásunk a Gyerekegyetemmel az, hogy sikerüljön a tudást megkedveltetni a gyerekekkel.”

Helyszínek

Valamennyi programot a BME campusán tartottuk, hogy a gyerekeknek minél autentikusabb élményben lehessen részük, és szó szerint egyetemi levegőt szívhassanak ez alatt az öt nap alatt. A napi két nagyelőadás a Q épület 450 fős Simonyi Károly előadójában volt. Ez már olyan közösségi élményt adott számukra, amellyel többségük nem találkozik az iskolájában (hangosítás, kivetítő, őket vevő kamera stb.) (3. kép). Minket, szervezőket is meglepett az, hogy a Gyerekegyetem alkalmával szerzett élményekben milyen nagy szerepet töltenek be az épületek, a kert, a kampusz egész területe. A napi háromszori étkeztetést a BME-n található Goldmann Étteremmel együttműködve biztosítottuk, figyelve a gyermekek különleges étkezési igényeire is.
 

3. kép • A Simonyi Károly nagyelőadó

tele általános iskolás „egyetemistával”

A hét menete

A résztvevők a tábor öt napjára előre kidolgozott, pontos órarendet kaptak, amelytől nem lehetett eltérni. Ez iránytűként szolgált a rendezvény zökkenőmentes lebonyolítása szempontjából is. A programokat alapvetően három fő típusba soroltuk: előadás, szeminárium, illetve szabadidős tevékenység, sport, játékos programok. Az egyetemi hagyományok tükrében az előadásokat nagyobb célközönségnek szánva, egy nagyobb előadóban az összes kisdiák egyszerre hallgatta, míg a szemináriumokon húsz-huszonöt fős csoportokban vettek részt. Az egyes turnusokban részt vevő 300–330 gyermeket tizennégy csoportba osztottuk. A tudományok iránti érdeklődés felkeltését szolgálta az is, hogy az egyes csoportokat, melyeket korosztályok szerint alakítottunk ki, a görög betűkről nevezzük el, és az egyetem hagyományainak megfelelően tanköröknek hívjuk, és különböző színű egyenpólót viseltek.

Az egyes tanköröknek az I és a Q épületben, azaz a Műegyetem IQ campusán biztosítottunk egy-egy „főhadiszállást”, ahol reggelente gyülekeztek a gyerekek, és az órák és programok közötti szünetekben is oda tértek vissza. Mind 2015-ben, mind 2016-ban egyharmad/kétharmad arányban jelentkeztek lányok és fiúk a tudományos táborba, ami azt is jelzi, hogy már általános iskolában nagyon erős differenciálódás indul el az egyes tudományterületek iránti érdeklődésben.

A felsőtagozatos csoportoknak három, kisebbeknek négy „felnőtt” vezetőjük volt, akik a gyerekek felügyeletéért, biztonságáért, kényelméért és a helyszínek közötti mozgásáért feleltek. A kísérő egyetemi hallgatók kiválasztása önkéntes jelentkezés alapján, az egyetemi szakkollégiumok ajánlásával történt. A kísérő hallgatókat a feladatokra külön, számukra szervezett tréningen készítettük fel. A felmérések, visszajelzések alapján realizáltuk mi is, hogy az egyetemi hallgatóknak milyen komoly részük volt a sikerben, milyen fontos szerepet töltöttek be (4. kép). „A legjobb volt a tankörvezetőkkel beszélgetni.”

4. kép • Ki lepődött meg jobban?

A kisdiák vagy a tankörvezető?

Előadások

Az előadók 35–40 perces előadásokkal, kísérletekkel készültek. Az előadásokhoz kapcsolódóan minden alkalommal volt lehetőség kérdezésre. Az előadókat is meglepte, hogy a végén milyen sok értelmes és jó kérdést kaptak (5. kép). Harsányi Gábor egyetemi tanárt a szakmaiság népszerűsítése és a gyerekekkel foglalkozás lehetősége vonzotta. Az Elektronikai Technológia Tanszék vezetője meglepetéssel hallgatta a Hogyan készül az okostelefonunk? című előadásán a gyermekeket érdeklő kérdéseket, amelyek előadás közben és után is elhangzottak (például hány milliárd telefon készül a világon, vagy hány kötés van egy panelen). A Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatója kiemelte a gyerekek fegyelmezettségét, és kifejezetten jó élményként számolt be arról, hogy teltházas előadóteremben beszélt a figyelmesen hallgató és értelmesen kérdező gyerekek előtt. „Sokkal nagyobb érdeklődést mutattak, mint időnként az igazi egyetemisták” – tette hozzá mosolyogva Harsányi Gábor, aki jövőre is szívesen vállalja a feladatot. Pázmándi Kinga egyetemi docens tanári pályafutása legnagyobb kihívásának és egyben legihletőbb élményének minősítette részvételét a Gyerekegyetemen. A Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet igazgatója nagyon izgult Jó reklám – rossz reklám? című órája előtt. Kingát lenyűgözte a gyerekek kritikus hozzáállása a reklámokhoz és az átlagfogyasztót megszégyenítő tájékozottságuk is. Az alsó tagozatos iskolások arra is kíváncsiak voltak, hogy bizonyos, gyermekműsorokat tartalmazó idősávokban miért reklámoznak a gyerekek számára érdektelen termékeket, illetve nagyon izgatta őket a reklámozás szakmai háttere és értékesítési rendszere.

5. kép • Mit is tud a KINECT?

Kinek megy a leggyorsabban a válaszadás?

A Gyerekegyetem eddig legtöbb előadást vállaló előadója Härtlein Károly tanszéki mérnök volt, akinek varázslatos fizikai kísérletei elbűvölik a gyerekeket, és a nekik szóló előadásaival, a tapasztalatai átadásával sok segítséget nyújtott mindnyájunknak (6. kép).

6. kép • Kidurran?
 

Az előadások témáit a legváltozatosabban válogattuk és alakítottuk a Műegyetem szinte korlátlanul rendelkezésünkre álló lehetőségei közül. Ezt a diákok értékelték is. Bár néha elhangzott, hogy jó lenne még több kísérlet, még több történelem, még több matematika stb.

Szemináriumok

A 20–25 fős csoportok kialakításakor az életkor szempontjából törekedtünk a homogenitásra, így ezeken a foglalkozásokon maximálisan igazodni lehetett a csoport igényéhez, érdeklődéséhez, tempójához. Ezeknek a foglalkozásoknak a keretében nagy hangsúlyt kapott a személyes tapasztalás, a mindenki számára elérhető manuális munka (pl. áramkörépítés), a lehetőség az alkotásra, az eszközökhöz, anyagokhoz, mérőberendezéshez való hozzáférés, kipróbálás (7. kép). Sok esetben haza is lehetett vinni a foglalkozáson készült alkotásokat (világító bagoly, origami alkotások). Ezeknek a lehetőségeknek a biztosításában különösen sokat köszönhetünk a tábort szakmai programokkal is támogató cégeknek, vállalatoknak, amelyek a szakmai tartalom mellett a kellő számú eszközt is biztosították. „A fiunk minden nap rengeteget mesélt az előadásokról, foglalkozásokról, a nap során tanultakról. Szívesen venne részt a jövőben hasonló foglalkozásokon, és jövőre már a testvére is nagyon szeretne részt venni a táborban. A tábor legfőbb eredménye, hogy két jogász szülő gyermeke a jövőben mindenképp mérnök szeretne lenni. Ezt nem otthonról hozta.”

7. kép • Készül a fahíd
 

Záró projektfeladat

A csoportoknak projektfeladatot is meg kellett oldaniuk (a csapatmunka olyan elsajátítandó készség, amelyre mind az egyetemen, mind a jövendő munkahelyen szükségük lesz), melyről a diplomaosztó ünnepségen számoltak be, s ez a „prezentáció” volt a diploma átvételének feltétele. Felemelő és megnyugtató érzés volt látni és hallani, hogy a gyerekek milyen ügyesen építették be prezentációjukba mindazokat az ismereteket, melyeket az előadásokon, szemináriumokon láttak és hallottak (8. kép). „A felsősök alkotta tankörök már a tudomány felelősségét is hangsúlyozták, amikor olyan találmányokat mutattak be, mint a meteorológiai viszonyokat szabályozó időjárás-kondenzátor, a Földet védő ózonréteget az űrben kijavító ózonfoltozó, a Holdat és a Marsot élhetővé tevő terraformáló vagy a napelemes tengeri hulladékgyűjtő. Feltalálták továbbá a telefontörés-gátlót; a gondolatolvasó ceruzát; a valóságítót, amellyel létrehozhatunk, de ki is törölhetünk dolgokat; a putzen fabrikátort, amelyben apró robotok alakítják át a szemetet azzá, amivé csak akarjuk.”

8. kép • Projektprezentáció a Gyerekegyetemen

Finanszírozás

A részvételi díjat a szülők mindkét évben rendkívül méltányosnak, és a nyári táborok gyakorlatához képest alacsonynak találták. A hozzájárulás fedezte az étkezés (tízórai, ebéd, uzsonna), a gyerekeknek átadott használati tárgyak (táska, póló, kitűző, külön erre a rendezvényre nyomtatott füzet, írószer), valamint az emléklap részleges költségeit. A rászoruló gyermekek számára kérelem alapján kedvezményt adtunk. A program további költségeit, például a gyermekfelügyelők díját, az egyes előadásokhoz szükséges anyagköltségeket, a videó- és képdokumentáció elkészítését külső támogatásokból finanszíroztuk.

Szervezés és utóélet

A Gyerekegyetemet 2015 áprilisában hirdettük meg kísérleti jelleggel, s három nap alatt betelt a tervezett 300 fős létszám. A nagy érdeklődés miatt már akkor elindítottuk a 2016. évi előregisztrációt, melyet ezer főnél három hét után lezártunk. 2016-ban már két tábort szerveztünk, összesen 630 fő részvételével. Az érdeklődés folyamatos és növekvő, így Gyerekegyetem Plusz néven megerősítő foglalkozásokat tartunk tanévenként két alkalommal az adott évi táborban résztvevőknek. Emellett megkezdtük egy egészéves, rendszeres programsorozat megtervezését, kialakítását. A Gyerekegyetem Plusz rendezvények önálló programok. A lehetőségek szerint azonban igyekszünk kapcsolatot teremteni más, esetleg országos rendezvényekkel: például Kutatók éjszakája, vagy a Fizika Mindenkié stb., ezzel is felhívjuk a figyelmet a témák, tudományterületek szépségére, jelentőségére. A Gyerekegyetemnek saját honlapja és Facebook oldala van, melyen folyamatosan tesszük közzé az egyes foglalkozásokon készült fotókat, videókat és a megjelent cikkeket.

Minőségbiztosítás, visszacsatolás

A tábor végén mind a gyerekekkel, mind a szülőkkel elégedettségi kérdőívet töltettünk ki. A gyerekekkel az utolsó foglalkozáson, papíralapon, a szülők pedig elektronikus formában töltötték ki. Összességében elmondhatjuk, hogy a kitöltött kérdőívek visszaigazolják azt a hangulatot, benyomást, amelyet az egyhetes táborok során szervezőként szereztünk. A gyerekek, a szülők, a környezet jelzéseiből, megnyilvánulásaiból már a rendezvény ideje alatt egyértelműen érezni lehetett az általános, várakozáson felüli elégedettséget. Büszkék vagyunk, hogy a BME-nek sikerült egy, a maga nemében egyedülálló dolgot létrehozni, megalkotni. A kitöltött szülői és gyerek kérdőívek eredményei összhangban állnak egymással.

Mint főszervezők mindhárom nyári tábor idején az egész hét folyamán személyesen jelen voltunk, az érkezéstől a gyerekek hazameneteléig, minden programot, foglalkozást személyesen is meglátogattunk. Sok szülővel, gyerekkel beszélgettünk a tábor egy-egy hete során. Ezek a személyes tapasztalatok és az írásban kapott megjegyzések (szülők és gyerekek részéről egyaránt) azt igazolták, hogy a Gyerekegyetem messze többet jelentett, mint sok jó és érdekes program összessége. A résztvevőkre (és sok esetben a kísérőikre) komoly hatást gyakoroltak a csoportvezető műegyetemisták, a műegyetemi oktatók, munkatársak, az egyetemi épületek, a laborok, a hatalmas előadótermek, a tantermek, vagyis a Műegyetem maga.

Az osztályzatokkal értékelt, számszerűsíthető válaszok átlaga minden szempont szerint nagyon magas. Ennek ellenére a kérdések többségében nemek szerinti és korcsoportok szerinti bontásban is kiértékeltük a válaszokat, amelyek között természetesen nagy különbség nincs. Továbbá szerepeltek kérdések a kedvenc előadásra, kedvenc szemináriumra vonatkozóan is. A legnagyobb tetszést a sok kísérletet bemutató fizika és kémia előadások aratták, de nagy kedvencnek számítottak a pénz történetéről, a titkosírásról, az okostelefonokról és az autóról tartott előadások is. Jó eredménynek tekinthető, hogy minden előadás, minden szeminárium szerepel – ha különböző mértékben is – a kedvenc előadások listáján.

Szülői visszajelzések

A kérdőívet a szülők is nagy számban töltötték ki, a gyerekek több mint felének szülői mondtak véleményt a táborról. A szülők megerősítették gyermekeik véleményét, mind az egyetemista csoportkísérőkre, mind az igazi közösséggé alakuló tankörökre vonatkozóan. Mind a három turnus esetében arról számoltak be, hogy gyermekeik otthon folyamatosan műegyetemi élményeikről beszélnek. „Azt mondta, bármikor visszajönne, és nagyon szomorú volt, amikor eltelt a hét” – írta például egyikük. „Szívesen belebújt volna 13 éves testvére zsebébe, csak vigye őt ezen a héten is (amikor a nagyobbak mennek)” – írta egy másik érintett szülő. „A kísérletek miatt (hidrogén, szárazjég, villám, robotok, stb…) elkezdett érdeklődni a fizikai tulajdonságok és a természeti erők működése iránt” – emelte ki egy harmadik szülő.

Gyerekegyetem számokban

A három táborban összességében kilencszáznál több gyermek részére 27 nagyelőadás hangzott el 20 előadótól. Turnusonként a tizennégy csoport diákjait 18–20 szeminárium várta, amelyeket 50–60 munkatárs tartott meg. Különösen nagy létszámot igényelnek a laborfoglalkozások. Egy-egy tábori turnus megvalósításában a tizennégy csoport mellett 60–70 egyetemi hallgató dolgozik, segít.

Összefoglalás

Tekintettel arra, hogy a BME Gyerekegyetemre a létszám pillanatok alatt, reklámok nélkül betelt, megállapítható, hogy hasonló rendezvényre nagy igény van hazánkban. Az egyetem „kapunyitása” az általános iskolás korosztály számára igazi kihívás, ugyanakkor a műszaki és természettudományok iránti érdeklődés felkeltésének hiánypótló és eredményes eszköze. A résztvevők a felmérések alapján a rendezvénnyel, annak formájával és tartalmával egyértelműen elégedettek voltak. A korosztályok szerinti visszajelzésekben nem voltak megállapíthatók szignifikáns eltérések. A tapasztalatok alapján néhány apró szervezési változtatás szükséges még, de a rendezvény formája, időtartama, a programok tartalma és szerkezete bevált, nem igényel változtatást.

Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy a Műegyetem kezdeményezése egyedülálló. Büszkék vagyunk arra, hogy a Köznevelés folyóirat 2015. szeptemberi száma, melynek melléklete a motiváció fogalmát helyezte a középpontba, a BME Gyerekegyetem példáján mutatta be, mit jelent a tudás élményszerű átadása, a rendkívül precíz, mérnöki tervezés és szervezés, melyet a szülők külön is magasra értékeltek.

Józsa János rektor a diplomaosztó ünnepségen így fogalmazott: „Egy héttel ezelőtt sok friss, fiatal, bölcs tekintetet láttam, most fáradtabb, de még bölcsebb tekinteteket látok. […] Azt is reméljük, hogy érettségi környékén nemcsak »Gyerekegyetemként« gondoltok majd a BME-re, hanem a pályaválasztásotokat is befolyásolja. Ti sokat fogtok változni, mi pedig változatlanul várunk minden érdeklődő, nyitott és tehetséges diákot.”

A 2017-es Gyerekegyetemre előzetesen jelentkezők száma elérte a kétezer főt. A lelkesedés töretlen, folyamatosan gyűjtjük az ötleteket, visszajelzéseket, az építő kritikákat, melyek stabil előadói és szervezői hátteret biztosítanak az eljövendő táborokhoz.

Köszönetnyilvánítás

Köszönetünket fejezzük ki a BME vezetésének, hogy a helyszínek és az infrastruktúra biztosításával lehetővé tették a rendezvények megvalósítását. Köszönjük az egyetem tanárainak lelkes és önkéntes munkáját, hogy a számukra ismeretlen korosztálynak színvonalas szakmai programokat biztosítottak. Köszönetünket fejezzük ki támogatóinknak és szakmai együttműködő partnereinknek, hogy hozzájárulásukkal lehetővé tették a részvételi díj mérséklését, valamint a hátrányos helyzetűeknek további kedvezmények adását.

További információk és képanyag a Gyerekegyetem honlapján www.gyerekegyetem.bme.hu találhatók.

Dallos Györgyi
ügyvezető igazgató, Pro Progressio Alapítvány
dallos@mail.bme.hu,

Farkas László
PhD, egyetemi docens
BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
farkas.laszlo@mail.bme.hu,

Hornyánszky Gábor
PhD, egyetemi docens
BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar
hornyanszky@mail.bme.hu,

Lángné Lázi Márta
PhD, egyetemi docens
BME Természettudományi Kar
lazi@math.bme.hu,

Lukács Mónika
projektmenedzser, Pro Progressio Alapítvány
gyerekegyetem@mail.bme.hu,
 

Kulcsszavak: BME, Gyerekegyetem, iskolán kívüli program, nyári tábor, általános iskolás gyermekek, motiváció, természettudományos ismeretek, előadás, szeminárium, kísérletek.