már néhány milliméteres elváltozások
felismerhetők. A mágneses magrezonancia (MR) nem alkalmaz
ionizáló sugárzást, és bizonyos szövetek (idegszövet, máj,
kismedencei szervek) vizsgálatában jelentős előnyöket élvez,
illetve sok esetben a CT-vizsgálatot további lényeges adatokkal
egészíti ki. A PET-CT (pozitronemissziós komputer tomográfia) a
számítógépes rétegvizsgálatot pozitront kibocsátó izotópok
(például: 11C, 13N, 18F) alkalmazásával érzékenyíti, mely a
megnövekedett anyagcseréjű tumorszövetbe fokozottabban beépülve
korai daganat-, illetve áttétfelismerést tesz lehetővé.
A diagnosztika ugrásszerű fejlődése mellett a
daganatos betegségek kezelése is forradalmian új módszereket
alkalmaz. A citosztatikumok (a daganatos sejtek pusztulását
elősegítő, a sejtek génrendszerére vagy vitaminigényére ható
kemoterápiás gyógyszerek) mellett megjelentek azok a biológiai
terápiás eszközök, főként ún. monoklonális antitestek, amelyek a
daganatos sejtek szaporodását biztosító sejtalkotórészeket
(például növekedési faktorokat) gátolva a tumorsejtek
pusztulását idézik elő. A modern sugárterápia célzott
daganatszövet-pusztításra képes. A malignus hematológiai
betegségekben számos új kemoterápiás szer mellett a
csontvelő-transzplantáció, különösen az őssejt-transzplantáció
új távlatokat nyitott a halálozási arány ugrásszerű
csökkentésével, illetve a teljes gyógyulás lehetőségével
(Masszi, 2005, 2008).
C. Mozgásszervi, reumatológiai betegségek •
Az idősödő ember legfontosabb mozgásszervi eltérése a csont- és
ízületi elhasználódás, kopás (artrózis). Gyakorlatilag ennek a
generációnak szinte minden tagját érinti, kevés a kivétel.
Legtöbbször az 50. életév után jelentkezik, elsősorban a
nagyízületekben (csípő, gerinc, térd), de a kéz- és lábízületek
is érintettek. Kiváltó oka elsősorban a fokozott terhelés
(például: megerőltető sport, trauma), de genetikai, fejlődési
rendellenességek, statikai tényezők és a testsúly jelentős
növekedése is hozzájárul a betegségcsoport patogeneziséhez
(Szebenyi, 2001). Az ízületek előrehaladott kopása az érintkező
csontfelszíneket, inakat és szalagokat is érintheti. A
fizioterápiás kezelés mellett a balneoterápia
(gyógyfürdőkezelés), a gyógytorna és a porcvédő kezelés a
kezdődő ízületi arthrosist befolyásolni tudja. A modern kor
egyik vívmánya az ízületek protézissel történő pótlása, mely
elsősorban a csípő és térd esetében vált rutin terápiás
eljárássá (3. ábra) (Hangody et al., 2010).

3. ábra • Csípőízületi protézis
röntgenképe
A mozgásszervi betegségek másik nagy
csoportját a gyulladásos ízületi megbetegedések képezik. A
betegségek zömében autoimmun mechanizmusok játszanak szerepet.
Autoimmun reakcióról akkor beszélünk, ha az immunológiai hatás a
saját szervek, illetve szövetek ellen irányul. Amennyiben a
célszerv az ízület valamelyik strukturális komponense (porc,
porcfelszín, szinóvia stb.), súlyos, krónikus gyulladás alakul
ki. A kiváltó okok a mai napig nem ismertek pontosan, de
fertőzések mint beindító (trigger) folyamatok, illetve
hajlamosító (genetikai) tényezők mind jelentős szerepet
játszanak a betegség manifesztálódásában, illetve fenntartásában
(Búzás, 2001). Az elmúlt évtizedben a súlyos,
mozgásképtelenségig vezető betegségek kezelésében, a gyulladásos
folyamatok jelentős mérséklésében a biológiai terápia
alkalmazása biztató korszakot nyitott meg (URL1).
A csontrendszer egészét érintő, nyugodt
szívvel népbetegségnek tekinthető csontritkulás (oszteoporózis)
diagnosztikája és terápiája figyelemre méltó fejlődést ért el az
elmúlt két-három évtizedben. A csontsűrűség pontos mérése
(oszteodenzitometria) lehetővé tette a korai diagnózist és a
terápia ellenőrzését. A csontfelépítő gyógyszerek
(biszfoszfonátok, egyéb oszteoklasztgátlók, illetve
oszteoblaszt-aktiválók) széles körű elterjedése visszaszorította
az időskori csonttörések számát (URL2).
D. Anyagcsere-betegségek • Az 5. évtizedet
követően olyan anyagcsere-betegségek jelentkeznek, melyek az
érelmeszesedés folyamatát meggyorsítják. A vérzsírok időskorra
jellemző emelkedése mellett népegészségügyi szempontból a
cukorbetegségnek van jelentősége. Az idősödő korosztályban a
cukorbetegek aránya hazánkban megközelíti a 20%-ot (URL3).
Az artériák falában keletkező plakkok mellett a kiserek
(elsősorban a kis artériák, arteriolák) elfajulását váltják ki,
ami a szervekben és szövetekben diffúz vérellátási zavarokat hoz
létre. A legfontosabb szövődmények közé tartoznak a
cukorbetegség okozta veseelégtelenség
(Kimmelstiel–Wilson-szindróma), a retina diabéteszes
elváltozásai és az idegek gyulladásai (neuropátiák).
Az alsó végtag nagyereinek elmeszesedése, a
kiserek elzáródása, valamint a neuropátia következtében
létrejövő sérülések (a beteg lábaiban nem érez fájdalmat, ezért
könnyen sérül és a sérülések nehezen gyógyulnak) súlyos
lágyrész- és csontvelői fertőzések keletkeznek, melyek
vérellátási zavarokhoz, üszkösödéshez (gangréna) vezetnek, és az
esetek jelentős százalékában az érintett végtag amputációja
elkerülhetetlen. A cukorbetegség kialakulásában fontos szerepet
játszik a kövérség (obezitás). Sajnos hazánk az epidemiológiai
vizsgálatok statisztikai eredményeiben bronzérmes, csak két
ország előzi meg, az Egyesült Államok és Mexikó. A kövérség az
idősödő generációban gyakori jelenség, mely a mozgásszegény
életmóddal, a fokozott kalóriabevitellel és az egyszerű cukrok
(szacharóz és fruktóz) extrém mennyiségű fogyasztásával függ
össze.
E. Mentális hanyatlás, demencia,
Alzheimer-kór • A 6. évtizedben az idősödő egyének jelentékeny
százalékában a kognitív funkció enyhe hanyatlása figyelhető meg
(mild cognitive impairment): a szótalálási nehézségek, a nevek
nehezebb felidézése, a számok megjegyzésének nehezítettsége, a
rövid távú memória zavarai mind jellemzőek. Még szakemberek
körében is vita tárgyát képezi az, hogy vajon a fenti eltérések
a fiziológiás öregedés részjelenségei vagy későbbi súlyos
állapotok (például Alzheimer-kór vagy egyéb súlyos demenciák)
előhírnökei. Mindenesetre idősödő korban mindent meg kell tenni
a fenti folyamat lassítására, illetve kivédésére. A
magasvérnyomás-betegség megelőzése és gondozása, az anyagcsere
kóros állapotának rendezése, valamint a szellemi torna mind a
fenti célt szolgálja. A módszerek között előkelő helyet foglal
el a folyamatos tanulás, mely az egész életre terjed ki
(lifelong learning) (URL4).
Igen fontos pozitív életcélok kijelölése, valamint az időskori
depresszió és szorongás diagnosztizálása, gondozása és –
amennyiben szükséges – akár gyógyszeres kezelés bevezetése. A
szorongást és depressziót az egyedüllét jelentősen fokozza,
ezért a társas kapcsolatok fenntartása és fejlesztése
feltétlenül szükséges. A világ történéseiben való folyamatos
részvétel legfontosabb módszere az internet tudatos használata.
A keringési rendszer és az izomzat karbantartása, a rendszeres
dinamikus fizikai aktivitás (séta, nordic walking, úszás) a
szellemi frissesség sine qua non-ja (Lampek, 2015).
Összegzés
Egyértelmű, hogy az idősödő (60–75 éves) generáció még jelentős
fizikai és szellemi tartalékokkal rendelkezik. Az öregedő
társadalom önfenntartó képessége nagymértékben a krónikus –
beavatkozás nélkül nem egy esetben halálos – betegségek
prevenciójától és gondozásától függ. A tudatos egészségmegőrzés,
a fizikai állóképesség és a szellemi aktivitás tréningje a
betegségek megelőzésének leghatásosabb módszerei. A modern
orvostudomány legújabb felismerései a fiatalabb életkorban
megkezdett prevenciót és a krónikus betegségek kezdeti
szakaszában való eredményes beavatkozást jelentősen elősegítik.
Kulcsszavak: emberi élettartam, időskor, idősödés kora,
prevenció, munkaképesség, tudatos egészségmegőrzés, testi és
szellemi aktivitás
IRODALOM
Búzás Edit (2001): Porcszövet és
autoimmunitás. In: Gömör Béla (szerk.): Reumatológia. Budapest:
Medicina Könyvkiadó, 23–26.
Featherstone, Mike – Hepworth Mike
(1991): The Mask of Aging and the Postmodern Lifecourse. In:
Featherstone, Mike – Hepworth, Mike – Turner, Bryan S. (eds.):
The Body Social Process and Cultural Theory. London: Sage DOI:
10.4135/9781446280546.n15
Gődény M. (2005): A képalkotó
eljárások lehetőségei daganatoknál. Magyar Tudomány. 10,
1193–1200.
Hangody László – Smuczer Tibor –
Németh György – Farkas József (2010): Az új fejlesztésű Sanat
Swing típusú totalfelszínpótló térdprotézissel szerzett korai
tapasztalataink. Magyar Traumatológia, Ortopédia, Kézsebészet,
Plasztikai sebészet. 53 (Suppl), 58–59.
Józan Péter (2009): Európai
lakossági egészségfelmérés. •
WEBCÍM
Karádi István (2015):
Kardiovaszkuláris rizikó és lipidterápia 2014 (VI. MKKK).
Metabolizmus. 13(Suppl. E):2-6.
Lampek Kinga (2015): Az aktív
időskor és a társadalom. In: Lampek Kinga – Rétsági Erzsébet:
Egészséges idősödés – az egészségfejlesztés lehetőségei idős
korban. Pécs: PTE Egészségtudományi Kar •
WEBCÍM
Masszi Tamás (2015):
Őssejt-transzplantáció az imatinib érában. Orvosi Hetilap. 146
(18 Suppl 1), 900–904.
Masszi Tamás (2008) Supportive Care
in Haematopoietic Stem Cell Transplantation. In: Apperley, Jane
– Carreras, Enric – Gluckman, Eliane et al. (eds.): The EBMT
Handbook. 5th Edition, Chapter 8, 165–78.
Szebenyi Béla (2001): Arthrosis
(patológia, epidemiológia, népegészségügy). In: Gömör Béla
(szerk.): Reumatológia. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 191–194. |