A„Minden kornak van érdeme, s ki tagadhatja, hogy
a jelenkor a régiek tudományaira alapította minden további
előmentét, úgy, mint a régiek a még régiebbekre az övékét, s a mai
idő a jövendő századoknak lesz legbizonyosabb alapja.”
Az MTA részt vesz az össztársadalmi jelentőségű kérdések
feltárásában – mondta Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia
elnöke november 3-án, az MTA egyhónapos országos
rendezvényso-rozata, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitóján.
KÖSZÖNTŐ
Lovász László, az MTA elnöke
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Kedves Barátaim!
Széchenyi Istvánnak a Világ című művében olvasható gondolatainál
tömörebben nem nagyon lehet megfogalmazni a tudomány művelőinek
generációkon átívelő érdemét és egyúttal felelősségét is. Ez a
felelősség generációról generációra súlyosabb, hiszen ahogy a
tudomány ereje növekszik, úgy növekszenek az emberiségre leselkedő
veszélyek is, melyekre egyre inkább csak a tudomány eszközeivel
lehet (ha lehet) választ találni. Ilyen kihívások a klímaváltozás, a
hulladékok felhalmozódása és általában a környezetünk szennyezése, a
nyersanyagok kifogyása, a vízhiány. Így egyre romló környezetben
kell egyre több embernek megélnie. De nem csak az ilyen félelmetes
ügyek jelentenek kihívást: olyan alapvetően örvendetes dolgok, mint
az informatika hihetetlen fejlődése, a gyógyítás eszköztárának gyors
bővülése vagy az európai integráció is nagyon sok lehetőséget,
ugyanakkor nagyon sok veszélyt hordoznak magukban. És a megoldások
keresésében nem egy-két tudományágnak van szerepe: csak a
multidiszciplináris kutatások, a természet- és társadalomtudományok
szoros együttműködése találhat érdemi válaszokat. A Magyar
Tudományos Akadémia megpróbál keretet adni az ilyen
multidiszciplináris kutatásoknak. Ez nem könnyű feladat, hiszen a
különböző tudományok értékrendszere, kultúrája gyakran összeütközik
egymással. Azt is mondhatom: tanuljuk még azt, hogy hogyan lehet
különböző kutatóhelyek és különböző tudományok együttműködését
megszervezni. Most indul az ország vízgazdálkodását új tudományos
alapokra helyező vízprogramunk, és szervezzük a jövő mezőgazdasági
termelését megalapozó kutatásainkat. Amikor tavaly a migrációs
válság kialakult, az érkezők nemzetiségi és társadalmi
összetételének elemzését végeztük el. Az ilyen rövid határidős
tanácsadás azonban nem az igazi erőssége a tudománynak. Nekünk az a
fő dolgunk, hogy hosszú távú elemzéseket, előrejelzéseket készítsünk
– például ebben az esetben arról, hogy mennyi időn belül hány ember
fog felkerekedni Afrikából és Ázsiából Európa felé, hogyan függ ez a
klímaváltozástól, vagy, hogy hogyan csökkenthető ez a fejlett világ
gazdasági segítségével. Ez csak egy példa azokra a fontos témákra,
melyekben kutatócsoportok indításával, konferenciákkal, különböző
kutatóhelyek együttműködésével eredményeket kell elérnünk. Örömmel
jelenthetem, hogy intézeteink mellett tudományos osztályaink is
vették a lapot, és bekapcsolódtak a társadalmat foglalkoztató (vagy
éppenséggel nyomasztó) nagy kérdések tárgyalásába. Az Orvosi
Tudományok Osztálya például ülésszakok egész sorozatát szervezi az
egészségügy problémáiról, kitekintve a világra, de foglalkozva az
itthoniakkal is. A tudomány felelőssége azonban nem csupán a
tudomány művelésére terjed ki. A kutató nem elégedhet meg azzal,
hogy képes volt kétséget kizáróan megválaszolni egy régóta nyitott
kérdést, hozzájárulni egy probléma megoldásához. Előadásokban,
cikkekben, könyvekben, nyilatkozatokban kell elmagyaráznia, mégpedig
minél közérthetőbben, hogy hol tart, mire képes ma a tudomány, és mi
az, amire még nem. Meg kell tudnia értetni, hogy miért szánt időt,
pénzt és energiát a kutatásra. És ezt több irányban is meg kell
tennie: a nagyközönség felé, a politikai döntéshozók felé és –
legalább ennyire fontos – a fiatalok, a diákok felé, hogy
megszeressék a tudományt, hogy a jövő generációi minél jobban tudják
a tudományt használni és művelni is. Ez a cél vezérelte az
Akadémiát, amikor oktatási szakmódszertani programot indított:
tizenkilenc kutatócsoportunk kezdte meg a kísérletileg megalapozott
tanítási módszerek fejlesztését, és örömmel teszem hozzá, hogy
tizenhárom további kutatócsoport támogatását az EMMI vállalta.
Kedves Tudóstársaim! Az elmúlt napokban sok támadás érte az
Akadémiát és személy szerint engem is. Mint a sajtóból sokan Önök
közül is értesülhettek róla, huszonnyolc tudós nyílt levelet írt
nekem, amelyben azt kérik, hogy az MTA vegyen részt olyan
össztársadalmi jelentőségű kérdések feltárásában, mint például az
oktatás és az egészségügy. Az előbbi néhány példából is látható, és
a legtöbben jól tudják, hogy foglalkozunk ezekkel a kérdésekkel.
Számos olyan kutatás zajlik például a Társadalomtudományi
Kutatóközpontban, amelyek a jelenleg zajló társadalmi folyamatokkal
kapcsolatosak. Erről honlapunkon egy listát is közzétettünk. Nagyon
sajnálom néhány külső tagunk elvesztését, és fontos minden egyes
kutatónk véleménye, de mint azt több interjúban is elmondtam, az MTA
politikai kérdésekben nem alakít ki testületi véleményt. Ha az
Akadémia politikai viták színterévé válna, akkor szétesne, és többé
nem tudna igazi, tudományosan megalapozott, kiegyensúlyozott
álláspontot kialakítani. Vagyis: köszönjük, jól vagyunk, és tesszük
a dolgunkat – jelenleg éppen azt, hogy a tudományt ünnepelve
kutatási eredményeinket bemutassuk a nagyközönségnek és a
döntéshozóknak.
Kedves Vendégeink! Mától a magyar tudományt
ünnepeljük egy hónapon keresztül. A Magyar Tudomány Ünnepe első,
1997-es megrendezése óta sokat változott. Ma már – és ezt örömmel,
sőt büszkeséggel mondhatom – nem csupán nekünk, kutatóknak ünnep.
Azok számára is különleges időszak a november 3-ával kezdődő
programsorozat, akik maguk ugyan nem művelői a tudománynak, de
érdeklődnek annak eredményei iránt. Tavaly óta a program azzal
bővült, hogy két héten át majdnem minden este ismeretterjesztő
előadásokra kerül sor a székházban. Örömmel láthattuk, hogy a
kutatókon kívül mind több kíváncsi, kételkedő és gondolkodó laikus
jön el a Magyar Tudomány Ünnepe előadásaira, hogy képet kapjon a
tudomány legújabb, legérdekesebb eredményeiről. A megnövekedett időt
és érdeklődést arra használjuk, hogy legfontosabb eredményeinket,
programjainkat itt is bemutassuk minden érdeklődőnek. Csak néhányat
emelek ki: – Említettem új víztudományi programunkat, ennek első, a
Balaton kutatásával kapcsolatos eredményeit mindjárt holnap
hallhatják. – Előadások lesznek az oktatás és nevelés kérdéseiről,
egy központi ismeretterjesztő előadás mellett lesz egy ülésszak a
nevelés korproblémáiról és egy kerekasztal a közgazdasági
analfabetizmusról, az |
|
ilyen témájú oktatás hiányáról. – Említettem az
egészségüggyel kapcsolatos rendezvénysoroza-tunkat. Ebből is
részesülhetnek az érdeklődők: az esti ismeretterjesztő előadások
között az új vírusokról hallhatnak (mint például a Zika-vírus), az
osztályrendezvények keretében pedig többek között a rákos betegek
ellátásának hazai helyzetével foglalkoznak az előadók. – Egyik
legsikeresebb kutatási területünk az agykutatás, melyet a Nemzeti
Agykutatási Program (NAP) vezet. Ennek eredményeit két esti előadás
(az autizmus kialakulásáról és az internetfüggőségről) és egy
többnapos rendezvény mutatja be, melynek során az első napra
meghívtuk az Országgyűlés és az Európai Parlament képviselőit, a
politikai élet vezetőit. A két fél közötti párbeszéd új fórumaként
hoztuk létre a Tudomány és Parlament elnevezésű rendezvényt. Ez az
újszerű kezdeményezés, mely Science Meets Parliament néven egyre
több országban helyet kap, arra épül, hogy a tudomány művelői és a
döntéshozók egymásra vannak utalva. Az MTÜ programjai közé idén új
elemként bekerülő tanácskozás témája a NAP bemutatása mellett a
tudományos kutatás szabadsága lesz. Reméljük, hogy ezzel a
nagyközönség mellett a politikai élet szereplőinek is be tudjuk
mutatni a tudományos kutatások izgalmas és egyben a gyakorlatban is
nagyon fontos világát és a kutatás szabadságának fontosságát.
Hosszan lehetne sorolni azokat a rendezvényeket is, melyekkel az
egyetemek, az Akadémia vidéki és határon túli szervezetei és a
magyar tudományos élet szinte minden szereplője hozzájárul a Magyar
Tudomány Ünnepéhez. A programot böngészve azt éreztem, hogy a
következő hónapot érdekes előadások, viták meghallgatásával tudnám
eltölteni – ha az Akadémia egyéb ügyei ezt megengednék. A Magyar
Tudomány Ünnepe ennek a társadalommal folytatott párbeszédnek csak
az egyik, bár kétségtelenül legmagasabb presztízsű fóruma. A
rendezvénysorozat tavalyi megújítása abba az idén még intenzívebbé
váló folyamatba illeszkedik, amely az év elején a tudomány
eredményeit és az MTA köztestületének életét megjelenítő weboldal,
az mta.hu átalakításával folytatódott. E cél érdekében kifejtett
erőfeszítéseink legújabb hozadéka pedig egy
tudományos-ismeretterjesztő rádióműsor, a Szigma elindítása, amely a
magyar kutatók eredményeit mutatja be mindenki számára érthetően.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A következő egy hónap
a tudomány mozgalmas, de meggyőződésem szerint rendkívül izgalmas
hónapja lesz. Bízom benne, hogy a megújult Magyar Tudomány Ünnepe
rendezvényein mindenki talál majd az érdeklődésének megfelelő
rendezvényt. November végén pedig mi, kutatók elmondhatjuk: az MTÜ
programjain bemutatott eredményekkel ismét hozzájárultunk a tudomány
és a Magyar Tudományos Akadémia iránt megnyilvánuló közbizalom
további erősítéséhez. Tartalmas, élményekben gazdag szórakozást
kívánok az ünnepi hónap rendezvényein!
KÖSZONTŐ
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese
Hölgyeim és Uraim!
Tisztelt Ünneplő Közönség!
A Magyar Tudomány Ünnepe országos programsorozata
immár 13. alkalommal kívánja segíteni a napjaink fokozódó
információáradatában való tudatos eligazodást a nagyközönség
számára, hiteles információkkal, a tudomány naprakész eredményeinek
bemutatásával. Széchenyi István gróf születésének 225. évfordulója
arra kötelez, hogy emlékezzünk Széchenyinek mint a Magyar Tudományos
Akadémia megalapítójának célkitűzésére, a tudományok magyar nyelven
való művelésére, valamint a mindennapokban használt szaknyelvi
kifejezések közérthetőségének alapvető követelményére. Fel kell
ismerni, hogy a társadalmi szerepek átalakulása, a gazdasági és
területi átrendeződés, a mai modern embert is folyamatos
önmeghatározásra ösztönzi, mintegy velejárójaként a vállalt vagy
sorsszerűen elrendelt egyéni szerepvállalásoknak. A nyelv és az
identitás kérdése napjaink egyik legégetőbb problémája. Az Akadémia
1846. évi közgyűlésének nyitóbeszédében Széchenyi a szellemi hidak
fontosságáról értekezik. Ennek is megvan az aktualitása. Széchenyi
Világ című művében feltűnik egy kifejezés, a közértelmesség, amely a
legnagyobb magyar életét kutatók szerint Széchenyi István egyik
kedvelt jelentéssűrítő fogalma volt. A találó kifejezés egyszerre
foglalja magában a közművelődést, a civilizáltságot és a tudományok
fejlettségét. Kétségtelen: e három tényező egymástól
elválaszthatatlan, s együtt ad képet egy társadalom állapotáról. A
kutatóktól napjainkban is elvárható, hogy minél érthetőbben el
tudják magyarázni, hogy hol tart, mire képes ma a tudomány, és
melyek a legfontosabb jövőben megoldandó problémák. Ennek értelmében
célkitűzésünk, hogy az Akadémia a lehető legszélesebbre tárja kapuit
a nyilvánosság előtt, hogy minél vonzóbb programok keretében
mutassuk be nem csupán tudományos eredményeinket, hanem kulturális
értékeinket is.
Tisztelt Ünneplők! Az idei rendezvénysorozat
mottója – „Oknyomozó tudomány” – jelzi, hogy a tudományos munka
elmélyülést igénylő, aprólékos, évek, évtizedek alatt kidolgozott és
a kutatói közösség által elfogadott módszereken alapuló tevékenység.
A programok gazdag kínálatát böngészve az is látható, hogy az
előadások egyre kevésbé szólnak egy-egy szűk szakterület
eredményeiről: a jelenségek teljes körű megértéséhez gyakran több
tudományág művelőinek összefogására vagy tudományterületeken átívelő
kutatómunkára van szükség. Néhány kiragadott példa a
programkínálatból: Hogyan kötődünk az anyanyelvhez, szűkebb és
tágabb környezetünkhöz, és hogyan épül föl önazonosságunk? – ezekre
a kérdésekre is választ kapunk a mai nyitó előadásban. Lesz-e kenyér
unokáink asztalán? – a kérdésre meteorológus és agrárkutató együtt
ad tudományos megalapozottságú feleletet. Melyek a környezetünkben
található vírusok feltérképezésének új módszerei? – virológus
szakember világítja meg ennek hátterét. Melyek azok a pedagógiai
módszerek, amelyek segítségével közvetíteni tudjuk a jövő
generációja számára a legkorszerűbb ismereteket? – több előadás és
konferencia keretében ismertetjük a kérdéskört. A Magyar Tudomány
Ünnepe programsorozata idén számos új elemmel, így például a
tudományos élet képviselői és a politikai döntéshozók közös
fórumával bővül. Ezen kívül első alkalommal rendezünk
kerekasztal-beszélgetést a nők tudományban elfoglalt helyéről.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A Magyar Tudomány
Ünnepe Programtanácsa elnökeként ezennel megnyitom a Magyar Tudomány
Ünnepe idei rendezvénysorozatát. Mindenkinek tartalmas szórakozást
kívánok, és remélem, hogy a következő hetekben minél többen vesznek
részt itt a Székházban, a kutatóintézetekben, a területi
bizottságokban – határon innen és túl – programjainkon.
|
|