normális körülmények között biztosítja, hogy a
kimerült, feladatuk ellátására már képtelen mitokondriumok ne
működhessenek tovább. Ezért elöregedve tovább dolgoznak, és
ahelyett, hogy az energiaellátást biztosítanák, káros, mérgező
anyagokkal – reaktív szabad gyökökkel – árasztják el a sejteket, így
azok elpusztulnak. A kutatók ezeket a mitokondriumokat a kivénhedt
autókhoz hasonlítják, amelyek rosszul hasznosítják az üzemanyagot,
és a környezetet káros anyagokkal árasztják el.
A Parkinson-kórban a középagy bizonyos régiójában
a dopamintermelő idegsejtek pusztulnak el, és a dopamin hiánya
okozza a betegségre jellemző remegést, mozgászavarokat,
izommerevséget. Ezekben az idegsejtekben az energiaellátást
mitokondriumok százai biztosítják, és ezek meghibásodása okozhatja a
sejtpusztulás beindulását.
A Parkinson-kórt a tünetek megjelenésekor
diagnosztizálják. A sejtpusztulás azonban évekkel korábban kezdődik,
és mire a szimptómák megjelennek, a dopamintermelő sejtek 70–80
százaléka már nem él. Chung-Han Hsieh és munkatársai szerint
felfedezésük hozzájárulhat a Parkinson-kór korai diagnózisához és új
gyógyszeres terápiás lehetőségek kidolgozásához.
Magyarországon kb. 15 ezer Parkinson-beteg él.
Hsieh, Chung-Han – Shaltouki,
Atossa – Gonzalez, Ashley E.: Functional Impairment in Miro
Degradation and Mitophagy Is a Shared Feature in Familiar and
Sporadic Parkinson’s Disease. Cell Stem Cell. DOI:
10.1016/j.stem.2016.08.002
Platina helyett vas is lehet?
A kémiai kötésekben lévő energiát közvetlenül elektromos energiává
alakító tüzelőanyag-elemektől mind az energiatermelésben, mind az
energiatárolásban régóta sokat várnak. Az ígéretek valóra válásának
egyik akadálya, hogy kellő hatékonyságú működésükhöz nemesfém,
elsősorban platina szükséges. Az oxigénmolekulákat nehéz rávenni,
hogy alacsony hőmérsékleten is oxidáljanak; ez legjobban
platinakatalizátorokon megy, s a kutatók évtizedek óta keresik az
olcsóbb alternatívákat. A University of Illinois munkatársai most
vaskatalizátor használatával értek el olyan figyelemre méltó
eredményeket, amelyek segíthetnek az oxigénelektródok
fejlesztésében.
Korábban is ismert volt, hogy a vas is lehet
aktív katalizátora az oxigén redukciójának (ezt mutatja a vas gyors
korróziója is levegő jelenlétében), de hogy milyen kémiai és
szerkezeti állapotban van a vas, amikor katalizátorként működik, azt
mostanáig senki nem tudta kétséget kizáróan megállapítani. Az oxigén
elektródként való működésének feltétele, hogy a katalizátoranyag
aktivitása hosszú távon megmaradjon. A cikk szerzői szénbe zárt vas
nanorészecskékkel kísérleteztek, és azonosítottak olyan
folyamatokat, amelyek a vaskatalizátor aktivitását csökkentik,
illetve találtak olyan eljárást, aminek hatására az aktivitás
visszanyerhető.
Varnell, Jason A. – Tse, Edmund C. M. –
Schulz, Charles E. et al: Identification of Carbon-encapsulated Iron
Nanoparticles as Active Species in Non-precious Metal Oxygen
Reduction Catalysts. Nature Communications. 7, Article number:
12582, Published 19 August 2016. DOI: 10.1038/ncomms12582 •
WEBCÍM
Kifinomult ízlés
Sok fajnál a hímek másodlagos nemi jellegeinek kialakulásában
szerepet játszott a párválasztásban elért eredményesség. A látvány
valamiképp utalt a várható sikerre, például fokozott termékenységre
vagy életképességre, azok az egyedek voltak vonzóbbak a
párválasztáskor, amelyek biológiailag előnyösebb tulajdonságokat
hordoztak.
Az embereknél a férfias arc vonzerejének
tanulmányozása során kettős viselkedést tapasztaltak a kutatók. Az
olyan tipikusan férfias arcvonásokat, amelyek az egészséges
szervezetre utalhatnak, például a hangsúlyos szemöldököt vagy az
erőteljes állkapcsot, a nők rövid távú kapcsolat, kaland esetében
találják vonzónak. Hosszabb távú kapcsolatot mérlegelve inkább a
férfiak idősebb korára, illetve szociális dominanciájára utaló
szakállas arcok a nyerők.
Ezt a jelenséget vizsgálták ausztrál és finn
kutatók számítógépes grafikai úton módosított arcképeket használva,
tekintélyes létszámú (8520) hölgy résztvevő véleményét kikérve.
Dixson, Barnaby J. W. – Sulikowski,
Danielle – Gouda-Vossos, Amany et al: The Masculinity Paradox:
Facial Masculinity and Beardedness Interact to Determine Women’s
Ratings of Men’s Facial Attractiveness. Journal of Evolutionary
Biology. First published: 22 August 2016. DOI: 10.1111/jeb.12958 •
WEBCÍM
|