RENDES TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK

Chikán Attila

Budapesten született 1944-ben. A Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa (2014 óta). Az MTA levelező tagja 2010 óta.

Levelező taggá választása óta folytatja intenzív tudományos és tudományszervezési tevékenységét, számos nemzetközileg elismert publikációja jelent meg elsősorban a gazdasági versenyképesség és a gazdaság reálszférájának területein. Kutatásaiban különös hangsúlyt helyez a gazdasági versenyképességet befolyásoló társadalmi jelenségek (értékrendszer, bizalom, oktatás) hatásainak vizsgálatára. A vállalati készletezés új paradigmájának megfogalmazása jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki.

Ajánlók: Erdős Tibor, Bélyácz Iván,

Szentes Tamás, Tomcsányi Pál

•

Vörös Imre

Budapesten született 1944-ben. 2010 óta az MTA levelező tagja. Jelenleg nyugdíjas. Szűkebb szakterülete: európai jog, alkotmányjog, gazdasági jog.

Kutatta a magyar és az európai jog viszonyát, rámutatva arra, hogy két eltérő jogdogmatikai és jogpolitikai céltételezések által vezérelt jogrendszerről van szó. Ezek egymás mellett élése kihívást jelent a jogtudomány és a magyar Alkotmánybíróság számára, mivel elengedhetetlenné vált egy „integrációbarát”, integrációspecifikus alkotmányossági mércerendszer kialakítása. Javaslatokat dolgozott ki a mércerendszer tartalmára vonatkozóan. Átfogó jogdogmatikai és jogpolitikai elemzés tárgyává tette az Alaptörvény megalkotását és annak módosításait, az így keletkező ellenmondások feloldására kidolgozta az alapvető jogok körében alkalmazható lex generalis elsőbbségének tételét, az azt lerontó lex specialis-szal szemben.

Ajánlók: Vékás Lajos, Sajó András,

Csaba László, Lamm Vanda,

Harmathy Attila, Hamza Gábor
 

LEVELEZŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA

Fertő Imre
Székesfehérváron született 1965-ben. Az MTA doktora 2007 óta. Az MTA KRTK KTI tudományos tanácsadója, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Kaposvári Egyetem egyetemi tanára. 2014-ben három hónapig a Hitotsubashi Egyetem vendégprofesszora volt. A közép-európai régió nemzetközileg egyik legismertebb agrárközgazdásza.
Kutatásainak legfontosabb eredményei feltárták a nemzetközi agrárkereskedelem sajátosságait, a technológiai heterogenitás jelentőségét a homogén technológiájú ágazatokban, illetve az aszimmetrikus ártranszmisszió lehetséges okait. Tudományos közleményeinek száma 274, amelyből több mint 150 az MTA doktori cím elnyerése után jelent meg. Web of Sciences publikációinak száma 73. Hivatkozásainak száma 800 fölötti, ebből 450 angol nyelvű, Hirsch-indexe 12, cikkeinek becsült impaktfaktora 35. Hazai és nemzetközi folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja: Közgazdasági Szemle, Society and Economy, Studies in Agricultural Economics, Management, International Journal of Sustainable Economy, Industrial Data Management System, Danube: Law and Economics Review, Agricultural and Food Economics. 2011-től az Európai Agrárközgazdasági Társaság végrehajtó bizottságának tagja. 2014-től tagja a Leibniz Institute of Agricultural Development in Transition Countries tudományos tanácsadó testületének. Tagja a MAB Társadalomtudományi Bizottságának. A Magyar Agrárközgazdaságtudományi Egyesület elnöke. Az OTKA Ipolyi Arnold díjában részesült 2014-ben.

Ajánlók: Csáki Csaba,

Simai Mihály, Chikán Attila

•

Halmai Péter

Budapesten született 1953-ban. 1998 óta a közgazdaság-tudomány doktora. A Pannon Egyetem, valamint az NKE egyetemi tanára, tanszékvezető. A nemzetközi gazdaságtan, a makroökonómia, az összehasonlító gazdaságtan és az agrár-közgazdaságtan művelője.

Az európai integráció makroökonómiájában kiemelkedő eredményeket ért el a potenciális növekedés irányzatai, az európai növekedési és felzárkózási modell sajátosságai, a pénzügyi és gazdasági válság növekedési hatásai, továbbá a strukturális reformok hatásmechanizmusai feltárása terén. [Intereconomics, Review of European Economic Policy, Vol. 45:(3) pp. 329-336. (2010); Intereconomics: 48:(2) pp. 124-130. (2013); Krízis és növekedés az Európai Unióban (2014) Akadémiai Kiadó, pp. 370.)] Az európai konvergenciafolyamatok vizsgálatában elsőként alkalmazta a potenciális növekedés megközelítését, valamint kidolgozta a konvergenciakrízis hipotézisét. [European Journal of Comparative Economics. Vol. 7 (2010) 1 pp. 229-253.; International Economics and Economic Policy. Vol. 9 (2012) 3-4 pp. 297-322.] Kidolgozta az EU Közös Agrárpolitika reformfolyamatainak átfogó közgazdasági elméletét. [A reform ökonómiája, KJK-Kerszöv, Bp. 2004.; Intereconomics Vol. 44 (2009) 5 pp. 300-308.] Eredményesen vizsgálta az agrárgazdaság EU-adaptációja témakörét. [MOST: Economic Policy in Transitional Economies. Vol. 4. (1994) 133-147. pp.)]. Az átalakulás (tranzíció) gazdaságtana területén az elsők között bizonyította a korábbi hazai agrármodell fenntarthatatlanságát (Acta Oeconomica Vol. 39 (1988) 3-4. pp. 199-230) Részletesen vizsgálta a transzformációs krízis agrárgazdasági vonatkozásait. Hallgatói közül tízen szerezték meg a PhD címet, hárman habilitáltak. 2010-től az MTA GMB alelnöke.

Ajánlók: Palánkai Tibor, Csaba László,

Szentes Tamás, Kádár Béla

•

Kiss György

Debrecenben született 1953-ban. Az MTA doktora, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete a munkajog.

Tudományos pályája során behatóan elemezte a munkajog alapintézményeit. Tudományos tevékenységének területei: 1) A munkajogi konfliktusok jogi természetének feltárása, feloldási módozataik meghatározása. A kutatás eredménye a kollektív érdekviták elismertetése a magyar munkajogban, és feloldásuk törvényi szabályozásának kimunkálása. 2) A magánautonómia érvényesülése a munkajogban. A kutatás eredménye a munkajog paternalista felfogásának cáfolata, annak bizonyítása, hogy a munkajog a magánjogi rend része. 3) A munkajog struktúrájának feltárása, az individuális és a kollektív munkajog korrelációjának bizonyítása. A kutatás eredménye a kollektív szerződés jogi természetének átértékelése, a kontraktuális jogforrás fogalmának bevezetése a magyar munkajogba. 4) Az alapjogok kollíziója a munkajogban. A kutatás eredménye a személyiségi jogok védelmének újragondolása, a munkavállaló személyiségi jogai mellett a munkáltató azonos jogainak kimunkálása. 5) A flexicurity követelményének új megközelítése, a munkavállaló jogállásához hasonló személy fogalmának összekapcsolása a relational contract problematikájával. A kutatás eredménye a munkajog személyi hatályának kiterjesztése, a munkaszerződés tartalmának átértékelése.

Kiss György iskolateremtő hatása a magyar munkajogi gondolkodás átalakulásán mérhető le. Számos követője van, téziseit alapul véve több fiatal kutató szerzett tudományos fokozatot. Hagyományokat követve jelentősen hozzájárult, hogy a nemzetközi tudományos élet figyelme ráirányuljon a magyar munkajogtudományra.

Ajánlók: Vékás Lajos,

Harmathy Attila, Hamza Gábor

•

Köllő János

Szentpéterváron (az akkori Leningrád) született 1952-ben. 2009 óta az MTA doktora. Az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, a KRTK Adatbank vezetője.

Kutatásait, amelyek zömmel a munkaerőpiac működésének megértésére – a piaci egyensúlytalanságok okaira, a bérek meghatározódására, a társadalmi egyenlőtlenségek kialakulására és a munkaerőpiaci intézmények hatására – irányulnak, számos cikk és könyvfejezet mellett három – a szocialista, az átmeneti és a posztszocialista munkaerőpiacok működését tárgyaló – monográfia foglalja össze (1990, Fazekas Károllyal; 1997, Tito Boerivel és Michael Burdával; 2008, önállóan). Több, komoly szakpolitikai érdeklődést is kiváltó kutatási irány elindítása fűződik a nevéhez (a minimálbér és a gyermektámogatások foglalkoztatási hatása, a regionális bérgörbe, az ingázási költségek hatása, a képzetlen népesség alacsony foglalkoztatásának okai), de kutatásai kiterjednek az oktatás, a nyugdíjrendszer, a jóléti ellátások és a rejtett gazdaság problémáira is. A nyolcvanas évek végétől kezdve nemzetközi tudományos projektek rendszeres résztvevője (Harvard, Világbank-EDI, CEPR, LBS, Phare-ACE, EU FP5, FP7, ILO).

Ajánlók: Vörös József,

Chikán Attila, Erdős Tibor

•

Mezey Barna

Debrecenben született 1953-ban. 2011 óta az MTA doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának egyetemi tanára. Szűkebb szakterülete az állam-és jogtörténet, a büntetés-végrehajtás története.

Mezey Barnának meghatározó szerepe van a magyar börtönügyi tudományosság 21. századi kibontakoztatásában s képviseletének nemzetközi fórumokon és szakirodalomban. Konferenciaszervező, tudományos és szakmai szerkesztő munkássága nagyban hozzájárult a börtönügy-tudomány reputációjának visszanyeréséhez. Tudományos tevékenységének és iskolateremtő hatásának bizonyítéka kilenc eredményes PhD-témavezetése és öt, védés előtt álló doktorandusza. Szervezésében és szerkesztésében idegen nyelvű kötetekkel jelent meg a magyar jogtörténészek kollektívája a nagy nemzetközi joghistorikus konferenciákon (DeutscherRechtshtorikertag, I.C.H.R.P.I.). Sikerült életre kelteni egy, a magyar jogtörténészek

eredményeit dokumentáló idegen nyelvű tanulmánykötet-sorozatot és az eredetileg csupán előadásokat, utóbb tanulmányokat, kismonográfiákat is közlő angol–német nyelven publikált sorozatot, melyet már nyilvántartanak a világ nagy könyvtáraiban is (Rechtsgeschichtliche Vorträge). Eredményként könyvelhető el a nemzetközi kapcsolatrendszerben több német nyelvű kollokviumsorozat állandósítása (bécsi, jénai és baseli műhelyekkel). A közös problémák, a jogfejlődés sajátosságai, a jogtörténet azonos kérdései (és válaszai) azonban elsősorban a közép-európai térséget jelöli meg elsődleges kutatási és együttműködési terrénumként, a német jog kisugárzásának és hatásainak körvonalait követve. Szerkesztője a hazai jogtörténeti tudományosság kutatási eredményeinek közzétételét biztosító számos külhoni és hazai tudományos és szakmai folyóiratnak.

Ajánlók: Király Tibor,

Korinek László, Kecskés László

•

Nagy Endre

Ózdon született 1941-ben. 2007 óta az MTA doktora. A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének professor emeritusa, egyetemi tanár, kutatási területe a magyar és egyetemes eszme- és szociológiatörténet, az állam- és jogelmélet, valamint a lokális politikai és közigazgatási rendszer.

Elsősorban is a magyar eszme- és szociológiatörténet, illetve ezzel összefüggésben a magyar állam- és jogelmélet, illetve a lokális politikai rendszer hazai művelője. Erről öt önálló és három szerkesztett könyv, és mintegy két tucat nemzetközi konferencia-előadás, valamint 167 közlemény és több mint 125 idézés tanúskodik. A magyar eszmetörténetben úttörő jellegű kutatásokat folytatott különösen a XX. század eleji polgári radikálisok, továbbá Bibó István, valamint Polányi Károly és Polányi Mihály munkássága tekintetében. Utóbbi munkáságával nemzetközi reputációt szerzett, tagja az Amerikai Polanyi Society-nek és külső szerkesztőségi tagja az angliai Appraisal polányista, illetve utóbbi időben ún. perszonalista folyóiratnak, rendszeresen részt vesz konferenciáin. Megemlítendő tudományszervezői tevékenysége is, melynek keretében közreműködésével került az MTA kézirattárába Chicagóból Polányi Mihály, illetve Hinghamből Horváth Barna hagyatéka. A jelölt munkássága több tudományágat ölel át, az állam és jogelmélettől a közigazgatás-tudományon keresztül a magyar és egyetemes szociológiatörténetig, utóbbi területen a történet- illetve irodalomszociológiáig terjed. Pályája során ennek megfelelően tagja volt nemcsak az MTA Szociológiai, hanem a Politikatudományi és Közigazgatás-tudományi szakbizottságának is.

Ajánlók: Huszár Tibor,

Sólyom László, Bayer József

•

Rudas Tamás

Budapesten született 1953-ban. 2003 óta az MTA doktora. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának professzora, 2003 és 2009 között a kar alapító dékánja, a StatisztikaTanszék vezetője, az Empirikus Tanulmányok Intézetének igazgatója, a szociológia, a statisztika és a matematika interdiszciplinaritást megtestesítő szakembere.

Új megközelítéseket dolgozott ki a társadalomtudományokban központi szerepet játszó adattípusok elemzésére. A keverék illeszkedési mértékre és a kontingenciatáblák marginális modelljeire vonatkozó munkái új kutatási irányokat nyitottak meg, és olyan különböző területeken kerültek alkalmazásra, mint a társadalmi mobilitási és státuselérési folyamat vizsgálata, az oktatás hatékonyságát mérő eljárások fejlesztése, a választási csalások vizsgálata vagy az oksági modellezés elmélete. Több publikációja a szociológiai módszertan és a matematikai statisztika legrangosabb nemzetközi folyóirataiban jelent meg. Publikációinak összesített impaktfaktora 44, a fellelhető hivatkozások száma ezer feletti, ezekből több mint nyolcszáz külföldi. Számos tananyag fejlesztője, magyar és angol nyelvű könyveit széles körűen használják a hazai és nemzetközi felsőfokú oktatásban. Létrehozta és irányítja az ELTE survey statisztikus képzését, és ezzel nagyban hozzájárult a hazai társadalomkutatás módszertani színvonalának emeléséhez. Több európai és amerikai egyetem visszatérően meghívott vendégprofesszora, 2008 óta a University of Washington kinevezett külső egyetemi tanára. Munkájának elismeréseként 2010-ben beválasztották a European Academy of Sociology tagjai közé, 2011-ben Akadémiai Díjjal tüntették ki, 2012 és 2014 között a European Association of Methodology elnöki tisztét töltötte be.

Ajánlók: Huszár Tibor, M. Szabó Miklós,

Szelényi Iván, Ferge Zsuzsa

•

Sikos Tomay Tamás

Budapesten született 1953-ban. 2003 óta az MTA doktora. A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézetének egyetemi tanára, az Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola alapítója és vezetője, a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar alapító dékánja, egyetemi tanára (2004–2011), a Selye János Egyetem Kutatóintézetének igazgatója. Szűkebb szakterülete a marketingföldrajz.

Kutatómunkájában központi fontosságú a regionális tudományok metodológiai, térinformatikai és gazdasági fejlesztése. Kezdeteitől fogva rendkívül fontosnak tartja a matematikai-statisztikai módszerek alkalmazását a regionális kutatásokban (Matematikai és statisztikai módszerek alkalmazásának lehetőségei a területi kutatásokban, 1984). A kötettel a kvantitatív módszerek új összefüggéseinek bemutatását tette lehetővé, egyben megalapozta a településföldrajzi kutatásainak módszertanát is. Beluszky Pállal közös településföldrajzi kutatási eredményei megkerülhetetlenek (Magyarország falutípusai, 1982; Változó falvaink, 2007); Változó falvaink. Tizenkét falurajz, 2011. A kötetek lehetővé teszik, hogy a magyar falvakban végbemenő változásokat tartós folyamatokba ágyazva ítélhessük meg. A marketingföldrajz hazai megalapítója, kiemelkedő művelője (Marketingföldrajz, 2000). A marketingföldrajz témakörben készült iránymutató könyv egyik szerzője; a bevásárlóközpontok helyéről, feladatairól, szerepéről s várható fejlődési irányairól (Sikos T. T. – Hoffmann I.-né (2004): A fogyasztás új katedrálisai; Sikos T. T. – Hoffmann I.-né (2012): A kiskereskedelem új kihívói a bevásárlóközpontok). Az MTA IX. Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottsága alatt működő Fogyasztás-gazdaságtan Munkabizottság elnöke (2012-2014), jelenleg a Regionális Tudományi Bizottság szavazati jogú tagja. A határon túli magyar tudományosság támogatója, 2010-től szervező tevékenységet folytatott a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács megalapítása érdekében.

Ajánlók: Bauer Győző, Benedek József,

Hulkó Gábor, M. Szabó Miklós,

Mézes Miklós, Simai Mihály

•

Telcs András

Budapesten született 1956-ban. 2009 óta az MTA doktora. A Pannon Egyetem egyetemi tanára, a BME docense, korábban a CEU Business School oktatója. A NAP-B Pattern kutatócsoportjának témavezetője, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Társadalomtudományi alkalmazásokkal foglalkozó matematikus kutató. Munkái közül kiemelendő a W. Glänzellel és A. Schuberttel 1984-ben, a gazdasági egyenlőtlenségek leírásában fontos szerepet játszó eloszlások karakterizálásáról írt cikke, amelyet mind a mai napig idéznek (36 független idézet). Jelentősen hozzájárult Török Ádám Edward Elgar kiadónál megjelent könyvének („Competitiveness in R&D”, 2005) sikeréhez a B. Borsival a versenyképesség kvantitatív elemzésről közösen készített fejezet. Nagy hatású munkával gyarapította a társadalmi hálók kutatását egy új Hirsch típusú index, a lobbi index bevezetésével (36 f.i.). Az opció árazás területén fordulatot jelent az amerikai opció árazására Györfi Lászlóval közösen kidolgozott nem-paraméteres módszere. A véletlen bolyongások elméletével kapcsolatos cikkei olyan rangos folyóiratokban jelentek meg, mint a Duke Math. J. (58 f.i.), Math. Annalen (49 f.i.), Annals of Prob. (28 f.i.), PTRF (36 f.i.), Comm. in Pure and Appl. Math. (7 f.i.). M. Barlow és R. Bass áttörést jelentő eredményt publikáltak a parabolikus Harnack-egyenlőtlenségekről, amelynek bizonyítása erősen támaszkodik Telcs Math. Annalen-ben megjelent cikkére. Véletlen bolyongás témájú könyve a Springer Lecture Notes in Mathematics sorozatban jelent meg 2006-ban, hozzájárulva a pénzügyi idősorok ugrófolyamatokkal való modellezéséhez. Társadalomtudományi kutatásainak fontos friss eredménye az egyetemi rangsorok összeállítására kidolgozott új szemléletű eljárás (Telcs–Kosztyán–Török: Unbiased One-Dimensional University-Ranking Application-Based Preference Ordering, JAS 2015). Cikkeinek nemzetközi visszhangja messze átlag feletti, meghaladja az ISI Thomson Reuters Highly Cited szintet. Hirsch-indexe 18.

Ajánlók: Fritz József,

Bélyácz Iván, Hamza Gábor
 

KÜLSŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA

Péli Gábor

Budapesten született 1956-ban. Az Utrechti Egyetem Gazdaságtudományi Karának docense, az OTKA Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégiumának tagja és az ELTE TÁJK kari doktori tanácsának oktatója. Kutatási területe a komplex szervezetek vizsgálata, társadalmi kapcsolatrendszerek vizsgálata és társadalomelméleti tézisek formális modellezése.

Mindhárom kutatási területén úttörő munkát végzett, és a világ legrangosabb folyóirataiban (American Sociological Review, American Journal of Sociology, American Journal of Political Science, Journal of Mathematical Sociology, International Journal of Modern Physics C, Social Networks etc.) jelentek meg a tanulmányai. Kiváló érzékkel alkalmazza a természettudomány élenjáró módszereit társadalomtudományi kérdések formális modellezésre, így biológiából átültette a „niche width” analízist, illetve fizikából a network analízist. Péli Gábor úttörő szerepet játszik mind a hazai, mind a nemzetközi tudományban.

Ajánlók: Csaba László, M. Szabó Miklós,

Szelényi Iván, Zalai Ernő