Az éghajlatváltozás ténye ma már aligha vitatható, hiszen az emberi tevékenység napjainkban az éghajlati rendszer számos elemét földtörténetileg is példátlan sebességgel változtatja meg. A klímaváltozás fogalma elválaszthatatlanul összekapcsolódott a „globális” jelzővel, ezért hatásait a közvélemény hajlamos a távoli jövőbe vesző globális jelenségekkel (például globális átlaghőmérséklet vagy a tengerszint emelkedése) azonosítani. Ezek a jelenségek megfoghatatlanságuk, jövőbeliségük és földrajzilag távoli hatásaik okán kevésbé tudatosítják az emberekben annak a lehetséges veszélyeit, amit a Föld-légkör rendszer természetes egyensúlyi állapotának megbontása jelent. Jóval kevésbé ismert azonban, hogy az éghajlati rendszer változásának következményeivel már napjainkban is szembe kell néznünk. Tudományos módszerekkel bizonyított tény, hogy folyamatosan nő a szélsőséges időjárási jelenségek és vízháztartási helyzetek gyakorisága, egyebek között hazánkban is. A szélsőséges időjárási események összehasonlíthatatlanul nagyobb terhelést jelentenek a környezetre, az emberiségre és a gazdaságra, mint a több évtized alatt bekövetkező lassú változások (például az átlaghőmérséklet emelkedése). Mégis, az éghajlatváltozás és

következményeinek kutatása és tematizálása ez utóbbiakat részesíti előnyben, azaz az évszázad végére valószínűsíthető megváltozó éghajlati viszonyok bekövetkezésével számol. A Pannon Egyetem és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont együttműködésében, egy TÁMOP-projekt keretében folytatott multidiszciplináris kutatások úttörő jellegűek abban a tekintetben, hogy a szélsőséges időjárási események a különböző természeti rendszerekre és ökoszisztémákra, a természeti jelenségeknek kiszolgáltatott mezőgazdaságra és más gazdasági tevékenységekre gyakorolt hatásait vizsgálták, valamint foglalkoztak az éghajlatváltozás tényének és következményeinek befogadásával kapcsolatos szociokulturális aspektusok tanulmányozásával is. A kutatások alapkutatási jellegük ellenére szinte minden területen a lehetséges alkalmazkodás, kárenyhítés és védekezés módszereinek kidolgozására is irányultak. A tematikus blokkban megjelent írások e kutatások eredményeiből adnak ízelítőt.
 

Kulcsszavak: időjárási szélsőségek, éghajlatváltozás, adaptáció, kárenyhítés, mezőgazdaság, szociális attitűd