Miért emeli a kövérség a vérnyomást?

Régóta ismert, hogy az elhízás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához, de a jelenség magyarázata ismeretlen volt. Ausztrál (Monash University) és brit (Cambridge University) kutatók szerint a zsírszövet által termelt leptin nevű hormon a ludas.

A leptin a zsírsejtekből a vérkeringésbe kerül, és az agyba jutva mind az energiaháztartás szabályozásában, mind az éhségérzet kialakításában részt vesz. A leptint ezért a jóllakottság hormonjának is nevezik.

A brit kutatók kimutatták, hogy azoknál a kövér embereknél, akiknél a leptin nem képes hatását az agyban kifejteni, nem alakul ki magas vérnyomás. A leptin-„deficites” vizsgálati személyek szervezetében egy genetikai rendellenesség miatt vagy maga a leptin nem termelődött, vagy az agyban azok a kötőhelyek voltak hibásak, amelyekhez a hormonnak kapcsolódnia kell ahhoz, hogy hatását kifejtse.

Az ausztrálok olyan genetikailag módosított egereket hoztak létre, amelyek az emberihez hasonló rendellenességekkel rendelkeztek. Azt tapasztalták, hogy ezeknél az állatoknál – egészséges leptinrendszerrel rendelkező társaikkal ellentétben – akkor sem emelkedett a vérnyomás, ha zsírban gazdag táplálékkal „felhizlalták” őket.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy a leptin pontosan milyen molekuláris utakon vesz részt a vérnyomás emelésében, és természetesen abban bíznak, hogy új gyógyszercélpontot találnak a fogyás segítésére, illetve az elhízással összefüggő magas vérnyomás kezelésére, megelőzésére.

Simonds, Stephanie E. – Pryor, Jack T. – Ravussin, Eric et al.: Leptin Mediates the Increase in Blood Pressure Associated with Obesity. Cell. 159, 6, 1404–1416. • WEBCÍM
 

A kövérség és a rák

Egy nemzetközi kutatás szerint a világon évente kb. ötszázezer elhízással összefüggő új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak.

A tanulmány készítői 184 országból származó 2012-es adatok elemzésével azt állapították meg, hogy nőknél 345 000, férfiaknál 136 000 rákos megbetegedés hozható kapcsolatba a kövérséggel. Kétharmad részük Észak-Amerikában, illetve Európában fordult elő, míg a Szaharától délre fekvő afrikai országokban összesen 7300 megbetegedést regisztráltak.

A nőknél a súlytöbblettel összefüggésbe hozható daganatos betegségek háromnegyed része posztmenopauzális emlőrák, méhtest-, illetve vastagbélrák; a férfiaknál kétharmad részben vastagbél-, illetve vesetumorról van szó.

Miközben a cikk a rákprevenció szempontjából is figyelmeztet az elhízás elleni küzdelem fontosságára, nem hallgatja el azt a tényt, hogy a kutatók a túlsúly és a daganatos betegségek között statisztikai összefüggést mutattak ki, de az ok-okozati kapcsolatot nem bizonyították.

Arnold, Melina – Pandeya, Nirmala – Renehan, Andrew G. et al.: Global Burden of Cancer Attributable to High Body-mass Index in 2012: A Population-based Study. The Lancet Oncology. Early Online Publication, 26 November 2014. DOI:10.1016/S1470-2045(14)71123-4
 

Amikor a láthatatlan láthatóvá válik

Amerikai, lengyel, norvég és svájci kutatók azt állítják: nem feltétlenül igaz az a régi tétel, hogy az emberi szem nem érzékeli az elektromágneses sugárzási spektrum infravörös tartományát. Bizonyos körülmények között az infravörös fény igenis láthatóvá válik.

A kísérletekben egerek és emberek retinájából származó sejteket infravörös fényt kibocsátó lézerrel vizsgáltak. Azt tapasztalták, hogy amikor a lézerfény-impulzusok elég gyorsan követték egymást, a sejtek épp úgy érzékelték az infravörös fényt, mintha a látható tartomány sugarai érték volna őket.

A kutatás egyik vezetője, Vladimir J. Kefalov (Washington University) szerint felfedezésük nyomán olyan új berendezés fejlesztésére lesz lehetőség, amely nemcsak a szem vizsgálatára lesz képes, hanem arra is, hogy a retina bizonyos részeit ingerelve annak működéséről adjon felvilágosítást.

Palczewska, G. – Vinberg, F. – Stremplewski, P. et al.: Human Infrared Vision Is Triggered by Two-photon Chromophore Isomerization. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA. 2014; 201410162 DOI: 10.1073/pnas.1410162111

Akkumulátorok következő generációja

Az ulmi Helmholz Intézetben az ún. magnézium-kén akkumulátorhoz fejlesztettek elektrolitot. Ez azért érdekes, mert napjainkban a lítium-ion és a fém-hidrid akkumulátorok a legkorszerűbbek, de sok szakember szerint a jövő egyik legígéretesebb elektromosenergia-tároló eszköze a magnézium-kén akkumulátor. A magnéziumnak mint elektródnak több előnyös tulajdonsága is volna a lítiummal szemben. Például, hogy viszonylag sok van belőle, és elvileg nagyobb energiatároló kapacitást lehet vele elérni. Ezenkívül szemben a lítiummal, amellyel csak oxigénmentes közegben lehet dolgozni, a levegőt is bírja, és nem mérgező.

A most ismertetett elektrolit alkalmas lehet egy ilyen magnézium anódból és kén katódból álló konstrukcióban ionvezetőként. Nagyon széles potenciáltartományban stabil, egyszerű eljárással előállítható és a kénnel is kompatibilis.

Zhao-Karger, Zhirong – Zhao, Xiangyu – Wang Di et al.: Performance Improvement of Magnesium Sulfur Batteries with Modified Non-Nucleophilic Electrolytes. Advanced Energy Materials. Article first published online: 6 October 2014. DOI: 10.1002/aenm.201401155

Távanalitika

Távolról képes azonosítani veszélyes, mérgező gázokat egy amerikai kutatók által kifejlesztett eszköz. Még kémiailag hasonló anyagokból álló összetett keverékekből is nagy biztonsággal azonosítja a keresett vegyületeket.

Az úgynevezett teraherz frekvenciájú kettős rezonancia spektroszkópiai módszerrel egy-egy gyár által kibocsátott légszennyező anyag akár egy kilométeres távolságból is észlelhető lehet, és a vegyi fegyvereket gyártó üzemek is felderíthetők. A módszer alkalmas arra is, hogy nukleáris üzemzavar vagy baleset esetén a radioaktív szennyezőket azonosítsák.

A teraherz frekvenciájú elektromágneses sugarakat egyébként másutt is használják, például repülőtereken az utasok biztonsági átvilágítására. Anyagok nagy érzékenységű analitikai kimutatására eddig csak laboratóriumi körülmények között, nagyvákuumban tudták használni. A csillagközi gázok összetételét is régebb óta elemzik e sugarak spektrumát felhasználva, a földi légkörben azonban a mindenütt jelen lévő vízgőz ezt megakadályozta. A most publikált eljárásban a vízgőznek ezt a zavaró hatását sikerült kiküszöbölni.

Tanner, Elizabeth A. – Phillips, Dane J. – Persons, Christopher M. et al.: Design and Signature Analysis Of Remote Trace-gas Identification Methodology Based on Infrared-terahertz Double-resonance Spectroscopy. Physical Review Applied. 2, 054016 Published 26 November 2014. DOI: 10.1103/PhysRevApplied.2.054016

Megfigyel és jelent a ruha

Intelligens textíliát fejlesztettek ki kanadai kutatók. A belőle készült ruhadarabok mérik viselőjük orvosi-biológiai paramétereit, és vezeték nélküli hálózaton keresztül folyamatosan továbbítják egy adott, előre beállított központba.

A műszálakból, rézből, ezüstből és üvegből készült szövetet magányosan élő idősek, krónikus betegek, de akár rendőrök, tűzoltók is használhatják. Az érzékelőként és antennaként is funkcionáló ruhadarabok mérhetik például a vércukorszintet, a szívritmust vagy a mozgás paramétereit.

Gorgutsa, S. – Bélanger-Garnier, V. – Ung, B. et al.: Novel Wireless-communicating Textiles Made from Multi-Material and Minimally-invasive Fibers. Sensors. 2014, 14, 10, 19260–19274. DOI:10.3390/s141019260 • http://www.mdpi.com/1424-8220/14/ 10/19260/htm
 

Remény a gerincsérülések kezelésére

Gerincvelői sérülések kezelésére fejlesztett ki hatóanyagot egy nemzetközi kutatócsoport. A kezelt állatok 80 százalékánál a megbénult izmok valamelyest aktiválódtak. Az új vegyület, melyet a kutatók intracelluláris szigma peptidnek (ISP) neveztek el, tudatos molekulatervezés eredménye.

A gerincvelői sérülések nyomán kialakuló hegszövetben nagy mennyiségben keletkeznek ún. proteoglikán nevű vegyületek, és ezek akadályozzák meg, hogy a sérült ideg regenerálódjon, és új szinaptikus kapcsolatokat alakítson ki. A kutatók olyan anyagot terveztek, amely ezeknek a proteoglikánoknak a tevékenységét függeszti fel.

Az állatkísérletekben huszonhat súlyosan gerincsérült patkányt napi egy ISP-injekcióval kezeltek. Huszonegy állatnál vagy a járásban, vagy az egyensúlyi funkciókban, vagy a vizeletürítési funkciókban jelentős javulást értek el. A kutatók szerint az eddigi eredmények annyira ígéretesek, hogy folytatják a vegyület emberi gyógyszerré történő fejlesztését.

Lang, Bradley T. – Cregg, Jared M. – DePaul Marc A. et al.: Modulation of the Proteoglycan Receptor PTPσ Promotes Recovery after Spinal Cord Injury.
Nature. 2014. DOI: 10.1038/nature13974

Alváshiány és pesszimizmus

A későn fekvők és keveset alvók sokkal gyakrabban pesszimisták, többet aggodalmaskodnak és küszködnek negatív gondolatokkal, mint azok, akik megfelelő mennyiséget alszanak, és ezt szigorúbb napirendet tartva, azaz „rendes” időben teszik.

Ezt az egyébként nem túl meglepő megállapítást most amerikai pszichológusok számszerű mérési eredményekkel is alátámasztották.

Mindez azoknál is igaznak bizonyult, akik magukat későn fekvő – „bagoly”-típusként írták le, azaz úgy gondolták, hogy az ő életritmusuknak a késő esti–éjszakai aktivitás megfelel. Egyre több vizsgálat eredménye utal arra, hogy az alvás mennyisége és minősége és a pszichopatológia között közvetlen összefüggések lehetnek.

Nota, Jacob A. – Coles, Meredith E.: Duration and Timing of Sleep Are Associated with Repetitive Negative Thinking. Cognitive Therapy and Research. Published online: 4 December 2014. DOI: 10.1007/s10608-014-9651-7 • WEBCÍM