Az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezésére az ENSZ és az UNESCO támogatásával a 2015. év a fény nemzetközi éve (International Year of Light 2015). Természetesen Magyarország is kiveszi a részét az ez alkalomból szervezendő eseménysorozatból: a szervezők különféleképpen igyekeznek felhívni a hazai közvélemény figyelmét a fény tudományra, oktatásra, technológiára, művészetekre, valamint az élet minden területére kiható fontos szerepére. Különösen fontos, hogy a tanulóifjúság aktívan részt vehessen az eseményekben. A Magyar Tudományban egy tematikus cikkgyűjtemény közreadását is tervezzük a fény nemzetközi évéhez kapcsolódva.

A végleges programjavaslat kialakítása és az eseménysor koordinálása az MTA által létrehozott Programbizottság feladata. A 26 főből álló Programbizottság tagjai tudósok, művészek és tanárok, elnöke Kroó Norbert akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságával, a Magyar Művészeti Akadémiával, az MTA Területi Bizottságaival és más országos intézményekkel (ELFT, MKE, OFI, TIT stb.) együttműködve a Programbizottság javaslatot tesz az egész országot érintő eseményekre, rendezvényekre, tevékenységekre. A javasolt programokról az mta.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők. A tervezett programok és rangos események a hazai közvélemény figyelmét hivatottak felhívni a fénynek a tudományban, oktatásban, technológiákban, művészetekben, gyógyításban, élelmiszergyártásban, vagyis az élet minden területén betöltött, kiemelkedően fontos szerepére. Az, hogy a fény egy éven át a figyelem középpontjában lesz, lehetőség mindnyájunk számára, hogy újra felfedezzük, vagy éppenséggel most ismerjük meg a fény számos pozitív hatását életünkre, mindennapjainkra.

Miért éppen 2015-öt nyilvánították a fény nemzetközi évévé? Több kerek évforduló is ezt sugallta. Az első optikai témájú könyv, Alhazen műve éppen 1000 éve jelent meg, Augustin-Jean Fresnel 200 éve ismerte fel a fény hullámtermészetét, James Clerk Maxwell 150 éve írta le a fény elektromágneses jellegét, és Albert Einstein 100 évvel ezelőtt közzétett általános relativitáselméletében is kulcsszereplő a fény (pontosabban annak terjedési sebessége). A közelmúlt: 50 éve dolgozta ki Charles Kao az optikai szállal történő jeltovábbítást, és ugyancsak 50 éve fedezte fel Arno Penzias és Robert Wilson a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást. Merthogy a fény nemcsak a látható sugárzást jelenti, hanem tágabb értelemben az elektromágneses színképtartomány különféle hullámhosszú sugárzásait is. E két 1965-ös felfedezést később Nobel-díjra is méltatták. A fényhez több más Nobel-díj is kapcsolódik, egyebek között a holográfia kidolgozásáért Gábor Dénes részére, illetve a legutóbb odaítélt kémiai (a nanoszkópiáért Stefan W. Hell, Eric Betzig és William E. Moerner részére) és fizikai (a kék fényt kibocsátó LED feltalálásáért Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Súdzsi részére adományozott) is.

Hazánkban is nagy hagyományai vannak az optikának: a Petzvál-lencse a 19. század közepén született, a Magyar Optikai Művek pedig 1876-ban létesült. A Jánossy Lajos által kezdett optikai kutatások a KFKI-ban világhírűvé váltak, korán megszülettek a magyar lézerek és a szegedi attoszekundumos lézer (ELI-ALPS) első ötlete, a világot egy évtizeddel megelőzve, Magyarországon fogalmazódott meg.

A fény nemzetközi évének ünnepélyes megnyitóját 2015. január 19–20-án, Párizsban tartják. Az International Year of Light 2015 honlapja:  WEBCÍM
Az International Year of Light 2015-ről az EPS honlapján itt lehet olvasni: WEBCÍM