Régi szokásunk, hogy az MTA új levelező tagjait
a Magyar Tudományban körkérdésekre adott
válaszaik segítségével mutatjuk be.
Idén négy kérdésre kértünk választ.
1. Hogyan emlékszik vissza, mi volt a
döntő mozzanat, pillanat az életében, amikor eldőlt – vagy
eldöntötte –, hogy éppen ez a kérdés, probléma, tudományterület
érdekli?
2. Mi az Ön eddigi legfontosabb tudományos
eredménye?
3. Mi az a kérdés, probléma, ami az Ön
tudományos területén ma nemzetközileg foglalkoztatja a kutatókat?
4. Kivel cserélne pályát? Akár egy másik
tudományterületre, esetleg művészi pályára is gondolva…

HUSZTHY PÉTER (1950)
Kémiai Tudományok Osztálya • Szakterület: szerves kémia,
szupramolekuláris kémia • Foglalkozás: egyetemi tanár,
tanszékvezető-helyettes • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi
Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és
Technológia Tanszék Szerves Kémia Csoport • Kutatási téma:
enantiomertiszta királis koronaéterek kovalens kötésekkel szilárd
hordozókhoz történő rögzítése és az így kapott királis állófázisok
felhasználása racemátok rezolválására, heterociklus egységet
tartalmazó optikailag aktív koronaéterek szintézise és
enantiomer-felismerő képességük tanulmányozása, könnyen
deprotonálható makrociklusok előállítása, szelektív komplexképzése
és kationtranszportja
1. Tizenkét éves koromban édesapámnak, aki kertészkedett,
egyszer segítettem a szőlő permetezésénél, és amikor a bordói levet
készítettük, felfigyeltem arra, hogy a rézgálic (kékkő) oldat kék
színe mélyül, amikor hozzáöntjük a mésztejet (az oltott mész vízzel
készült keverékét). Amikor a különböző kémiakönyvekben elkezdtem
|
|
kutatni, mi ennek az oka, más érdekességeket is
találtam. Például valamelyik könyvben leírták, hogyan csinál a
bűvész „fehér borból” (valójában vas(III)-klorid vizes oldata)
néhány csepp víz (valójában a kálium-rodanid vizes oldata)
hozzáadásával „vörös bort” (valójában vas(III)-rodanid
oldatot). Ezek, és más reakciók, annyira felkeltették az
érdeklődésemet, hogy nap mint nap órákig bújtam a különböző
kémiakönyveket, és édesanyám engedélyével a nyári konyhában
berendezhettem egy laboratóriumot, amelyhez az eszközöket és a
vegyületeket édesapám és a környékbeli gyógyszerészek segítségével
szereztem be. Amikor tizennégy éves koromban a monori József Attila
Gimnáziumba kerültem, beiratkoztam kémia szakkörre, és az ott
végzett kísérletek még jobban megerősítették bennem a kémia iránti
szeretetemet. Így nem meglepő, hogy gimnáziumi tanulmányaim
befejezése után az ELTE TTK nappali tagozatának vegyész szakára
jelentkeztem, ahova felvételt nyertem. Később a szervetlen kémia
mellett érdeklődésem egyre inkább a szerves kémia irányába
terelődött. Szűkebb szakterületem (szupramolekuláris kémia) felé a
mintegy öt évig tartó amerikai vendégkutatói és oktatói munkaköröm
irányított. Ott kezdtem el foglalkozni az éteroxigének mellett főleg
nitrogén donoratomokat tartalmazó makrociklusokkal, az úgynevezett
koronaéterekkel, azok szintézisével, szelektív komplexképzésük
tanulmányozásával és alkalmazásukkal.
2. Fiatal munkatársak és hallgatók bevonásával, viszonylag
olcsó és könnyen beszerezhető alapanyagokból kiindulva – többlépéses
szintézisúton – sikerült olyan optikailag aktív koronaéter-alapú
szenzor, illetve szelektor molekulákat előállítani, amelyek
alkalmasak élettani szempontból fontos királis biogén aminok,
aminosavak és azok származékai enantiomer arányának pontos
megállapítására, illetve ezen enantiomerek elválasztására.
3. Ismeretes, hogy az élő szervezetekben lévő különböző
királis biológiailag aktív molekulák (olyan molekulák, amelyek nem
hozhatók fedésbe a tükörképükkel) közül az egyik térszerkezetű vagy
annak tükörképe különböző élettani hatást fejthet ki. Ezért ezek
egyikének vagy tükörképi párjának (ezeket külön-külön
enantiomereknek nevezzük) tiszta formában való előállítása vagy
arányuk meghatározása fontos feladat, különösen a gyógyszer-,
növényvédőszer-, élelmiszer- és illatszeripar számára. Ennek
megoldására enantiomer-szelektív komplexképzésük következtében a
királis koronaéterek egyaránt alkalmasak.
4. Azt hiszem, szerencsés vagyok, mert még mindig a szerves
kémiát szeretem a legjobban a különböző tudományágakat tekintve. A
legközelebb hozzám – más tudományterületre gondolva – ezen kívül a
régészet áll. Nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom, amikor
ásatások során a tudósok olyan ősi kultúrákra bukkannak, tárnak fel
és értelmeznek, amelyeket eddig még egyáltalán nem vagy csak nagyon
felületesen ismertünk.
|
|