Régi szokásunk, hogy az MTA új levelező tagjait
a Magyar Tudományban körkérdésekre adott
válaszaik segítségével mutatjuk be.
Idén négy kérdésre kértünk választ.
1. Hogyan emlékszik vissza, mi volt a
döntő mozzanat, pillanat az életében, amikor eldőlt – vagy
eldöntötte –, hogy éppen ez a kérdés, probléma, tudományterület
érdekli?
2. Mi az Ön eddigi legfontosabb tudományos
eredménye?
3. Mi az a kérdés, probléma, ami az Ön
tudományos területén ma nemzetközileg foglalkoztatja a kutatókat?
4. Kivel cserélne pályát? Akár egy másik
tudományterületre, esetleg művészi pályára is gondolva…

KOVÁCS MELINDA (1959)
Agrártudományok Osztálya • Szakterület: termelésélettan,
mikotoxikózisok • Kutatási téma: emésztésélettani vizsgálatok
sertésben és házinyúlban; mikotoxinok állat- és humán-egészségügyi
vonatkozásai • Foglalkozás: kutatócsoport-vezető, tanszékvezető
egyetemi tanár, Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar Élettani és
Állathigiéniai Tanszék
1. Az a szakterület, amellyel foglalkozom, az
élelmiszer-biztonság nagyon széles témakörének egy szelete: olyan,
mikroszkopikus méretű penészgombák által termelt mérgező anyagok
(ún. mikotoxinok) hatásait vizsgáljuk, amelyeknek komoly állat- és
humánegészségügyi veszélyük van, és amelyek az élelmiszer-előállítás
teljes láncolatában jelen vannak. Mivel ezek egyelőre nem
iktathatóak ki, az általuk okozott kockázatot kell pontosan
megismerni és a megelőzés lehetőségeit kell feltárni. Mi egzakt
kutatásokból származó adatokkal járulunk hozzá a kockázatbecsléshez.
Ezek a kutatások Magyarországon világviszonylatban is elöl járnak,
sőt, részben hazánkban indultak el. A Kaposvári Egyetemre
édesapámnak köszönhetően a 90-es évek közepén került az a
kutatócsoport, amely a táplálékláncba bekerülő toxikus anyagok
hatásaival foglalkozott, ennek a munkájába kapcsolódtam be akkor,
amikor a két gyermekem születését követő szabadságról visszatértem a
felsőoktatásba, kutatómunkába. Ugyancsak az élelmiszerbiztonsági
kérdéskörhöz
|
|
tartoznak azok a vizsgálatok, amelyeket az
antibiotikumok preventív, hozamfokozás céljából történő
alkalmazásának a várható betiltása indított meg, és amelyek a bél
ökoszisztémája és az egészségi állapot közötti összefüggések jobb
megismerését célozzák.
2. A nemzetközi elismertséget jelző idézettség alapján a
legátütőbb sikert a fumonizinekkel kapcsolatos kutatások hozták –
ezek a 90-es évek végén felfedezett mikotoxinok, amelyekről
akkoriban kevés információ állt rendelkezésünkre. Megállapítottuk a
toxin legkisebb, elváltozást már nem okozó koncentrációját
sertésben, elsőként alkalmaztunk nem invazív képalkotó eljárásokat a
kórfejlődés nyomon követésére, kimutattuk a toxin méhen belüli
magzatkárosító hatását, valamint azt, hogy nem akkumulálódik az
élelmiszer-alapanyagul szolgáló szervekben. Vizsgáltuk azt is, hogy
ha állatok (amelyek a legtöbb esetben humán modellként is
szerepelhetnek) kis mennyiségben, tartósan fogyasztanak
penészgomba-toxinnal szennyezett takarmányt, az befolyásolja-e
ellenálló képességüket, súlyosabban megbetegednek-e baktériumok
okozta fertőzésekben. Megállapítottuk, hogy egyes gombatoxinok
súlyosan károsíthatják a hím állatok szaporodásbiológiai folyamatait
is.
3. A mikotoxinokkal kapcsolatos kutatások nagyon széles
körűek, a probléma megoldása interdiszciplináris megközelítést
kíván. Hosszú távú megoldást a növénynemesítés kínálhat rezisztens
fajták előállításával és termesztésbe vonásával, megfelelő
agrotechnikai eljárások kidolgozásával úgy, hogy a növénytermesztés
gazdaságossága ne csökkenjen. A már szennyezett takarmány és
élelmiszerek esetében a szennyezettség csökkentésének lehetőségeit
kutatják, nincs optimális és teljesen biztonságos módszer, a
mikotoxinok sokfélesége miatt ez nagyon nehéz feladat. Nagyon fontos
és intenzíven kutatott terület egyes toxikus anyagok együttes
hatása, interakciója. A klímaváltozás újabb kihívásokat jelent,
amelyek első példájával, az aflatoxin hazai termelődésével már
szembesülnünk kellett. Tovább folynak a hatásmechanizmusokat
megismerő kutatások, hiszen a fejlődő technikai lehetőségek újabb
mechanizmusok feltárását teszik lehetővé. Kutatócsoportunk a
többirányú hatásvizsgálat (sejt- és génkárosító,
szaporodásbiológiai, immunválaszt befolyásoló hatás) és analitikai
módszerfejlesztés mellett olyan kísérleteket is elindított,
amelyekben a bél mikrobióta és a mikotoxinok kölcsönhatását
vizsgáljuk.
4. Nagyon csodálom a művészi hajlammal megáldott, kreatív
embereket. Mindenkit, aki alkotni tud mások szórakoztatására,
műalkotásba tud önteni olyan érzéseket, amelyeket mások esetleg még
megfogalmazni sem képesek. Én sajnos nem vagyok ilyen, sokkal inkább
racionális és gyakorlatias. Felsőoktatási intézményben oktatóként,
kutatóként dolgozni nagyon sokszínű, nagyon szép feladat, amit én
nagyon szeretek. Fiatalok körében vagyok, oktatóként és
iskolavezetőként is. Hálás dolog mások életpályáját elindítani,
segíteni, majd látni sikerüket, fejlődésüket. A kutatást sosem lehet
abbahagyni, a megismerés mindig újabb feladatokat állít elénk. Ez a
tudományterület számomra optimális, jelentősnek érzem, nagy a
felelősség, és úgy érzem, hogy sok közvetlen haszna is van. Cserére
nem vágyom, de nosztalgiával gondolok arra az időre, amikor csak a
szakmai munkával foglalkozhattam, amire a megnövekedett
adminisztratív feladatok mellett sajnos egyre kevesebb idő jut.
|
|