|
Egy philadelphiai rákkutató központban és egy
buffalói közkórházban kezdett el kutatni és gyógyítani, majd 1955-től
haláláig a buffalói New York-i Állami Egyetem tanára, professzora majd
kutatóprofesszora volt, szakterületei között szerepeltek a
farmakológia, a gyermekgyógyászat és a szülészet-nőgyógyászat egyes
ágai. Számos könyvet és rengeteg szakcikket írt, vendégprofesszorként
számtalan előadást tartott a világ több országában. Egyik legismertebb
művében a fibrinolízis rendszer fejlődését elemezte embriókban, de a
70-es években szerepe volt a koraszülött gyermekeket fenyegető légzési
elégtelenség egy abban az időben korszerűnek számító kezelési módjának
kidolgozásában is.
2001-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia
külső tagjává. Tagja volt az Akadémia Határon túli magyar orvosok
bizottságának. 1972-ben Nelson Hackett-díjat, 1997-ben orvosbiológiai
kutatásaiért George F. Koepf-díjat kapott, 1980-ban a Kiváló Nők
díjával, 1999-ben a Nők az Orvostudományban díjjal tüntették ki, és
2004-ben Orvosi Kiválóság kitüntetést is kapott.
Izrael államtól megkapta a Világ Igaza kitüntetést
– saját élete kockáztatásával 1944- 45-ben lakásán és szülei bezárt
textilüzemében mintegy ötven zsidó menekültet bújtatott. A pápa a
Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend dáma tiszti rangban címével tüntette
ki.
2011. február 26-án egy tragikus lakástűzben
elszenvedett sérülései miatt veszítette életét.
86 éves volt.
|
