Bombázásmodell
A fémfelületek atomi szintű szerkezete (és ezzel tulajdonságaik,
például a keménységük, a fényvisszaverő képességük) nagysebességű
ionokkal történő bombázással megváltoztatható. A technológia ipari
felhasználásának terjedését segítheti elő amerikai kutatók munkája,
akik nagyteljesítményű számítógéppel modellezték azokat a
folyamatokat, amelyek úgynevezett lapon centrált köbös
kristályszerkezetű fémek (ilyenek például a réz, alumínium, nikkel,
ezüst, arany) felületének nemesgázionokkal történő bombázásakor
játszódnak le.
A modell szerint az ionok becsapódása után
háromféle mechanizmus szerint történhetnek az események, melyek
eredményeként a fémfelület rendkívül gyorsan, rendkívül kis
térfogatban megolvad, majd az eredetitől eltérő szerkezetben
megszilárdul, közben esetleg a bombázó iont is magába zárva. A
felületi fématomok egy része kilökődhet a helyéről, és belepréselődhet
az alatta levő rétegekbe.
Az eredményül kapott új felület jellemzői
természetesen nagymértékben függenek az ionbombázás paramétereitől
(például az ionok minősége, energiája), és az eddigi alkalmazások
során empirikusan határozták meg az előnyös felületmódosuláshoz vezető
körülményeket. A kidolgozott modell segíthet az eredmények
előrejelzésében.
Kim, Sang-Pil – Chew, Huck Beng – Chason,
Eric et al:
Nanoscale Mechanisms of Surface Stress and
Morphology Evolution in FCC Metals under Noble-Gas Ion Bombardments.
Proceedings of the Royal Society A. Published ahead of print 23 May
2012,
DOI:10.1098/rspa.2012.0042
Csatahajó-vizsgálat kromatográffal
Kr. e. 260 körül, az ókori Róma és Karthágó között folyt első pun
háború idején elsüllyedt hadihajóról származó, ellenséges hajók
meglékelésére használt hajóorr kémiai analízisének eredményeiről
számoltak be olasz és amerikai kutatók. A 2008-ban Szicília
északkeleti partjainál megtalált lelet bronzzal borított fa. A fémrész
alkotóelemei Spanyolország vagy Ciprus bányáiból származnak, a fáról
pedig megállapították, hogy az fenyőgyantával vízállóvá tett fenyőfa.
Más fafajta, illetve más ókori impregnálószer használatát kizárták.
Nagy mennyiségben találtak elemi vagy alacsony
oxidációfokú ként a farészekben, ami feltehetően baktériumok
anyagcsereterméke. Tengerből származó régészeti leletek esetében
ismert a kén jelenlétének lehetősége, és különösen veszélyes a belőle
esetlegesen keletkező kénsav korrozív hatása miatt. Ez a tárgyak
feltárás utáni gyors megsemmisülését okozhatja. A fa magas vas- és
réztartalma fokozzák a veszélyeket, mert katalizálják a kénsav
keletkezését. A szerzők javasolják a múzeumok levegőjének
ózonmentesítését, amivel lassítható ez a folyamat.
Frank, Patrick – Caruso, Francesco –
Caponetti, Eugenio: Ancient Wood of the Acqualadrone Rostrum:
Materials History through Gas Chromatography/Mass Spectrometry and
Sulfur X-ray Absorption Spectroscopy. Analytical Chemistry. 2012,
84,10, 4419–4428.
DOI: 10.1021/ac3001258
Antidepresszánsok és autizmus
A vizekben lévő antidepresszáns-maradványok halakban fokozzák az
autizmussal összefüggő gének működését – állítják amerikai kutatók
(Idaho State University).
Az elmúlt huszonöt évben drámaian emelkedett a
depresszióellenes gyógyszerek használata.Ezeknek kb. 80%-a nem bomlik
le az emberi szervezetben, és a szűrőberendezések sem távolítják el
őket, így meg kell jelenniük a szennyvizekben – állítja a kutatásokat
vezető Michael Thomas. Feltételezésük az volt, hogy noha e gyógyszerek
mennyisége az ivóvízben igen kicsi, hatással lehetnek a magzati
idegrendszer fejlődésére.
Thomasék két antidepresszánsból és egy
epilepsziaellenes szerből igen kis koncentrációjú keveréket
készítettek, mellyel tizennyolc napon át pontyokat kezeltek. Ezt
követően megvizsgálták, hogy hogyan változik az állatok agyában a
különböző gének aktivitása.
Azt várták, hogy többféle idegrendszeri betegséggel
összefüggést mutató gén aktivitása fog növekedni, ezzel szemben 324
olyan örökítőanyag-szakaszra volt ez csak igaz, amelyeknek
megváltozott formáit emberekben az autizmussal hozták összefüggésbe. E
gének többsége az agy korai fejlődését és az idegsejtek közötti
kapcsolatok kialakulását szabályozza. Az eredmények egyezést mutatnak
azzal a korábbi megfigyeléssel, amely szerint azon anyák gyermekei
között, akik terhességük során a Thomasék által is használt
antidepresszáns csoportba tartozó gyógyszereket szedtek, valamennyivel
több volt az autista.
A kutatók a halak viselkedését is vizsgálták.
Megijesztették őket, és azt tapasztalták, hogy a gyógyszerkoktéllal
„kezelt” csoport tagjai pánikba estek, és viselkedésük eltért a
kontrollcsoport tagjainak viselkedésétől.
A közeli jövőben emlősökön fognak kísérleteket
végezni, és megvizsgálják, hogy az alacsony koncentrációban
gyógyszereket tartalmazó ivóvíz milyen hatással van a vemhes egerekre.
Az USA-ban a vizek gyógyszerkoncentrációját is fogják mérni, és
tanulmányozzák majd, hogy ezzel a halak és az emberek autizmussal
összefüggő génjeinek működése milyen kapcsolatot mutat.
Thomas, Michael A. – Klaper, Rebecca D.:
Psychoactive Pharmaceuticals Induce Fish Gene Expression Profiles
Associated with Human Idiopathic Autism. PLoS One, DOI:
10.1371/journal.pone.0032917
|