egész felépítmény az adatforrásokon alapszik:
enélkül nem működhetnek a virtuális laboratóriumok (e-lab). A
virtuális laboratóriumok nem nyers, hanem egy megosztott hálózatban
tárolt, és részben előre feldolgozott adatokat használnak
vizualizálási és statisztikai szolgáltatásokkal, és folyamatosan
fejlesztett modellválasztékkal.
A kutatói közösségnek több fenntartása van az
adatmegosztással szemben:
• az adatmegosztás jelentős költséggel és
munkaráfordítással jár;
• a kutatók, akik gyakran jelentős anyagi és
munkaráfordítással jutottak magukhoz az adatokhoz, nem szeretnék
elveszíteni azt a szakmai előnyt, ami az adatok kizárólagos
birtoklásával jár, különösen az első publikálás előtt;
• az adatok egy része érzékeny, például a védett
populációk lelőhelyei.
A LifeWatch előkészítő fázisában egy, a potenciális
adatszolgáltatókat képviselő szervezet (Data Providers Platform)
kiemelten foglalkozott ezekkel az indokolt fenntartásokkal, és a már
működő, megosztott infrastruktúrák tapasztalatainak
figyelembevételével reagált rájuk:
• az adatmegosztás során tisztázni kell az adatok
szellemi tulajdonjogát, az adatok azonosítását, a felhasználás
feltételeit, és biztosítani kell az idézhetőségét;
• az adatmegosztás előnyeinek kompenzálniuk kell a
megosztás terheit és kockázatait:
• az adatmegosztás együtt jár
információ-technológiai fejlesztéssel, amihez segítséget nyújt a
LifeWatch közösség;
• az adatmegosztó automatikusan hozzáférhet a már
megosztott adatokhoz és a virtuális laboratóriumok nyújtotta
szolgáltatásokhoz;
• az adatmegosztás idézettséghez, közös
publikációkhoz és közös pályázási lehetőségekhez vezet;
• külön szabályozni kell az érzékeny adatok
megosztásának korlátait.
Ezekkel a feltételekkel a kutatói közösség ki tudja
használni a virtuális laboratóriumoknak az előző részben ismertetett
lehetőségeit, és hatékonyabban, eredményesebben tudja felhasználni a
saját adatait.
A kiépítés jelenlegi állapota
A LifeWatch kiépítésének első szakaszához öt ország ajánlott fel
pénzügyi forrást. Ezek közül három: Hollandia, Olaszország és
Spanyolország fél-félmillió eurót szán az infrastruktúra
megalapozására. Magyarország a Vidékfejlesztési Minisztérium
támogatásával ötmillió forintot használhat fel egyrészt a közös
feladatok egyeztetését szolgáló rendezvények szervezésére, másrészt a
hazai LifeWatch-hálózat tervezési munkálataira. Ezzel a felajánlással
teljes jogú tagjai vagyunk a kiépítési ügyekben döntéssel bíró
csoportnak, és első kézből jutunk a szükséges információhoz. Az ötödik
aláíró ország, Románia már megteremtette a nemzeti LifeWatch-hálózat
jogi és pénzügyi feltételeit.
A három, jelentős támogatást nyújtó ország 2011.
folyamán megkezdi a LifeWatch KI közös irányítási, szervezési és
infrastruktúra kiépítési feladatainak ellátását. A három legfontosabb
tevékenységi kört elosztották:
• Spanyolország lesz a LifeWatch ERIC alapító
okirat szerinti székhelye, és ellátja az általános vezető funkciót,
• Hollandia vállalta a tudományos irányítást és a
központi technológia biztosítását,
• Olaszország végzi az adatszolgáltató központ
szervezését és a megosztott szolgáltató egységek összehangolását.
Az egyes feladatkörökért az országok képviselői még
prémiumtámogatást is felajánlottak, részben további finanszírozás,
részben meglévő infrastruktúra formájában. Várhatóan e három ország
fogja a LifeWatch ERIC-szerződést először aláírni, s később bármely
EU-ország csatlakozhat, ha a feltételeket vállalja. A pénzügyi
hozzájárulás GDP-arányosan, de egy belépési küszöb felett történik,
ami Magyarország esetében 2,5 millió euró az első öt évre. Ennek
15%-át kell a közös üzemeltetésű részek fenntartására befizetni, a
többi a nemzeti feladatok ellátását fogja szolgálni. A teljes összeg
forrása lehet nemzeti, de akár EU-támogatás, elsősorban a strukturális
alapok és a határmenti projektek jöhetnek szóba.
A magyar részvétel jelentősége
Magyarország részvétele ebben a kutatási infrastruktúrában több
szempontból alapvető:
• az EU által kijelölt Pannon biogeográfiai régió
háromnegyede hazánkban van, így a régió élővilágáért, illetve az arról
gyűjtendő adatokért európai szinten felelősek vagyunk;
• országunk élővilága még viszonylag gazdag, az EU
területének 3%-án az Élőhelyvédelmi Irányelv fajainak és élőhelyeinek
(Natura 2000) 23%-a fordul elő;
• jelentős adattartalmú, strukturált adatbázisaink
vannak;
• a Természetvédelmi Információs Rendszer (a
Vidékfejlesztési Minisztérium üzemeltetésében) és a Magyarországi
Élőhelyek Térképi Adatbázisa (MTA Ökológiai és Botanikai
Kutatóintézet, ÖBKI üzemelésében) nemzeti modelljei lehetnek a
LifeWatch kutatási infrastruktúrának.
A LifeWatch nemcsak megköveteli az adatminőséget,
hanem segítséget is nyújt az eléréséhez, és ezzel közvetlen nemzeti
érdeket szolgál.
Magyarországon sokéves tapasztalat gyűlt össze a
komplex biodiverzitás adatok országos gyűjtésére, megőrzésére,
szolgáltatására és ezek szervezeti struktúrájának kialakítására,
valamint a humánerőforrás-igények felmérésére vonatkozóan.
Az alapító országok vetélkedése az egyes funkciók felvállalása
érdekében megmutatta, hogy mennyire fontos a LifeWatch kiépítésének
első fázisában a megfelelő pozíció megszerzése, hiszen ezek betöltésre
kerülnek és a később csatlakozó országok már csak a meglévő rendszer
kiegészítéséről, illetve a nemzeti hálózatuk kiépítéséről dönthetnek.
Hazánk kutatási potenciáljának javítása érdekében olyan közösségi
funkciók felvállalását kezdeményezhetjük, melyekben megfelelő
előzménnyel és szaktudással rendelkezünk. Ilyen lehet az élőhelyek
adatainak közép-európai felügyelete (élőhelytérképek, vegetációs
adatok stb.).
A LifeWatch KI az állami természetvédelmi feladatok
ellátását támogatja, mert döntő mértékben hozzá tud majd járulni a
meglévő, országos jelentőségű adatbázisok operativizálásához,
összekötéséhez. Ezáltal elősegítheti az adatszolgáltatást,
helyzetjelentések megalapozását és illusztrálását, valamint a
természeti tőke és az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését,
modellezését és előrejelzését helyi és országos politikai és gazdasági
döntés-előkészítések számára.
Hazai biodiverzitás Stratégiai Kutatási
Infrastruktúra (SKI) hálózatok
Hazánkban a Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv
(NEKIFUT [URL9]) projekt végzi a nemzeti kutatási infrastruktúrák
felmérését, és foglalkozik a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz
való csatlakozás kérdéseivel is. A felmérés nagy érdeklődést váltott
ki a kutatók részéről: közel száz regisztrált KI kapott felkérést a
második körben való adatszolgáltatásra. A többlépcsős minősítés
eredményeképpen a biodiverzitás/ökológia témakörben két hálózat kapott
SKI minősítést (az egyik két alhálózatból áll), és került a
regiszterbe: Ökológiai Élő-Holt génbank (53 KI), Ökológiai
Biodiverzitás Adatbázisok alhálózat (19 KI), Ökológiai Kutatóállomások
alhálózat (14 KI). A hálózat tagjai együttműködési megállapodást
kötöttek az adatbázisok szabályozott megosztására, vállalták, hogy egy
éven belül megegyeznek az adatmegosztás szabályaiban. A regiszter már
nyilvánosan elérhető. A két SKI együttműködését előmozdítja a
LifeWatch kiépítési fázisban való magyar részvétel. A nemzetközi
megbeszélések budapesti megrendezésével 2011 áprilisában lehetőség
nyílt az SKI-tagok közvetlen kapcsolatfelvételére és a további
feladatokban való szerepvállalás személyes egyeztetésére is.
Regionális élőhely adatszolgáltató
központ befogadása
A LifeWatch-projekt vezetősége részéről korábban jelentős érdeklődés
mutatkozott a hazai élőhelytérképi adatbázisok iránt, szakembereinket
például felkérték, hogy a holland nemzeti LifeWatch alakuló ülésén
eredményeiket mint modellt mutassák be. Az élőhelytérképezés terepi
módszertanában és a térinformatikai adatbázisok kiépítése és
fenntartása terén – elsősorban a MÉTA-adatbázisra (URL10) és a Nemzeti
Biodiverzitás-monitorozó Rendszerre (URL11) alapozva – nemzetközi
élvonalba tartozó eredményeink vannak. Ennek kihasználását legjobban a
LifeWatch e funkciójának hazai intézményi befogadása, egy regionális,
tematikus, megosztott szolgáltató központ kialakítása jelentheti.
Az élőhelyszintű biodiverzitás-adatok és -tudás közép-európai
összehangolásának hazánkban jelentős előzményei vannak. A fent
említett adatbázisok mellett elsősorban az európai hosszú távú
ökológiai kutatóállomások (LTER Europe) regionális képviseletében
végzett több évtizedes vezető tevékenységünkre alapozhatunk. Számos
terepi és térképezési módszertani fejlesztés és mintaterület-hálózati
adatbázis az a vagyon, amellyel a LifeWatch élőhely-adatközpont
kialakítása során számolhatunk. Korábbi kutatási projektek során
kialakított nemzetközi kapcsolatrendszer felhasználásával az
élőhely-adatközpont eredményei akár globális programokhoz is
eljuthatnak, például GEOBON (URL12), IPBES, SEIS (URL13).
A 2011. év folyamán részletes stratégiai terv
készül az adatközpont kialakításáról. Meg kell vizsgálni a lehetséges
fejlesztési forrásokat, pályázati kiírásokat. A tervezésbe be kell
vonni a közép-európai régió illetékes szakmai szervezeteit,
intézményeit, melyek potenciálisan együttműködhetnek az adatközpont
kialakításában. A központot az MTA ÖBKI megfelelő részlegének
infrastrukturális és humán erőforrás fejlesztésére alapozva lehet
létrehozni. Feladatai közé tartozik majd a régió nemzeti programjainak
nyelvi összehangolása, az interoperabilitás biztosítása. Meg kell
oldani a nemzeti és nemzetközi adatmegosztás és -hozzáférés
egységesítését. A terepi mintavételi módszerek, az adatgyűjtés és
adatkezelés harmonizációja segíti az élőhelyváltozások régiószintű
elemzését, a klímaváltozás hatásainak és az
ökoszisztéma-szolgáltatások változásának predikcióját. Az
élőhely-adatközpont az elektronikus infrastruktúra modellje és képzési
helye lehet. A működés során várható eredmények hozzájárulnak a
biodiverzitás veszélyeztetettségének becsléséhez, és az EU-szintű
ökoszisztéma szolgáltatások térképezéséhez is.
A fejlesztés első szakaszában érdemes a
Duna-medence élőhelyeire összpontosítani azért, hogy a Duna Stratégia
által érintett területekről mielőbb hozzáférhető, további kutatást
megalapozó információ álljon rendelkezésre. Ez a területi kiemelés
egyben további fejlesztési forrásoknak is alapja lehet.
Köszönettel tartozom Kertész Miklósnak a LifeWatch-adatmegosztással
kapcsolatos információkért.
Kulcsszavak: adathozzáférés, biodiverzitás-pusztulás, kutatási
infrastruktúra, modellezés, ökoszisztéma-szolgáltatások, virtuális
laboratórium
IRODALOM
MEA – Millennium Ecosystem Assessment
(2005): Ecosystems and Human Well-being: Biodiversity Synthesis. World
Resources Institute, Washington, DC, •
WEBCÍM >
Pereira, Henrique M. – Leadley, P. W. et
al. (2010): Scenarios for Global Biodiversity in the 21st Century.
Science. 330, 6010,1496–1501. DOI:10.1126/science. 1196624; •
WEBCÍM >
Perrings, Charles – Duraiappah, A. –
Larigauderie, A. – Mooney, H. (2011): The Biodiversity and Ecosystem
Services Science-Policy Interface. Science. Science Express Online,
DOI:10.1126/science.1202400 •
WEBCÍM >
Rockström, Johan et al. (2009): Planetary
Boundaries: A Safe Operating Space for Humanity. Nature. 461, 472–475.
Linkek:
URL1 •
URL2 •
URL3 •
URL4 •
URL5 •
URL6 •
URL7 •
URL8 •
URL9 •
URL10 •
URL11 •
URL12 •
URL13
|