Huszonöt évvel ezelőtt, 1986. május 20-án halt meg Sváb János, a mezőgazdasági tudományok doktora, a biometria országosan és nemzetközileg ismert és elismert tudósa. Földbirtokos családba született, a mezőgazdaság szeretetét már gyerekkorában magába szívta és élete végéig kitartott mellette. A budapesti Agráregyetemet az 1948-as politikai fordulat évében fejezte be: mezőgazdász diplomát szerzett. Megnősült, két lánya született, állást azonban egy ideig nem kapott, évekig kőművesként dolgozott. 1954-ben azonban sikerült munkát kapnia; a Szabolcs Megyei Gyulatanyán az Akadémia Agrokémiai Intézetének termesztési állomására került telepvezetőnek, ahol megismerkedett a kísérletezés gyakorlatával. Egy odalátogató tudományos delegáció tagjai felfigyeltek képességeire, és hamarosan állásajánlatot kapott az Országos Fajtakísérleti Intézettől, melynek elfogadása után az intézet munkatársa lett. Itt került kapcsolatba a biometriával, ami egész életének kutató munkáját meghatározta. Az igazgató, Jánossy Andor messzemenően támogatta munkáját. Jelentős szerepe volt abban, hogy az intézet a nagyüzemi kísérleteket új alapokra helyezte. Sváb János új mérőszámot dolgozott ki, mellyel a fajták gazdasági értékét egyetlen adattal tudta jellemezni. Ennek részleteit az 1969-ben megvédett kandidátusi disszertációjában fejtette ki. Egy másik fontos értékelési módszere abból a problémából indult ki, hogy a fajták közötti terméskülönbség miért változik kísérletenként. Ennek kapcsán kumulatív terméselemekre támaszkodva, kidolgozta a szukcesszív terméselemzés módszerét. Feldolgozta és a hazai szakemberek széles körében elterjesztette a kvantitatív genetikai ismereteket. Az intézet országosan központi szerepe lehetővé tette, hogy a

Sváb János által kidolgozott módszerek és feldolgozott anyagok sokfelé eljussanak, és közkinccsé váljanak. Az ezt követő években, 1971–75 között, az országos műtrágyázási tartamkísérletek tervezésével és értékelésével foglalkozott Láng Géza akadémikus vezetésével, majd az Agrobotanikai Intézet biometrikusa lett. Nyugdíj előtti utolsó munkahelye a Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt. Egy kutatócsoport vezetőjeként nagyüzemi táblasoros adatok feldolgozásával foglalkozott, matematikai szempontból pedig a többváltozós statisztikai analízis módszereit kezdte alkalmazni. Bebizonyította, hogy a nagyüzemi adatok is alkalmasak a tudományos eredmények elérésére, hipotézisek igazolására. Módszertana az elektronikus számítógépek alkalmazásával bővült, ezek használatát mesterien sajátította el. Nyugdíjba menetele előtt megvédte akadémiai dok­tori disszertációját, mely a többváltozós statisztikai analízis mezőgazdasági alkalmazásaival foglalkozott. 1983-ban ment nyugdíjba, de haláláig aktívan dolgozott Gödöllőn és az Akadémia Martonvásári Kutatóintézetében. Több könyve jelent meg: Biometriai módszerek című könyvét többször kiadták (1967, 1973, 1979), A populációgenetika alapjai (1971) külföldön is megjelent. Többváltozós módszerek a biometriában című könyve (1979) meg­ismerteti az olvasók tág körével ezt a gyakorlati szempontból nagyfontosságú módszertant. Sváb János széles látókörű, modern szemléletű, nagy formátumú tudós volt. Halála előtt nem sokkal levelet kapott Angliából, jelölni akarták a Nemzetközi Biometriai Társaság alelnöki tisztére, amit 1987-ben töltött volna be, és ami egy év múlva, 1988-ban, automatikusan az elnöki posztot biztosította volna számára. Ez részben a Budapesten tartott nagysikerű biometriai nemzetközi kongresszus hatására történt, aminek elnöke és fő szervezője volt. Súlyos szívbeteg volt, szívműtét után vesztette életét. Sváb Jánost személyesen ismertem, az ötveneses évektől kezdődően sokszor megfordult az Akadémia Alkalmazott Matematikai Intézetében. Akkoriban az intézet sokat foglalkozott alkalmazásokkal, biometriai kutatócsoportja is volt, amely főleg orvosi vonatkozású problémákat oldott meg. Az intézet jelentős kisugárzó hatása révén központja és otthona tudott lenni a különböző -metriáknak (volt, amit nem lehetett nevén nevezni), elméleti és gyakorlati statisztikai vonatkozású kutatásoknak, minőségellenőrzési módszertani fejlesztésnek és egyéb, alkalmazott matematikai tevékenységnek. Sváb Jánost matematikusnak is tekintem, az Alkalmazott Matematikai Intézet külső munkatársának is. Kellemes, kedves, megnyerő modorú úriember volt. Őt tekinthetjük a hazai biometria egyik megalapítójának és legnagyobb egyéniségének. Évtizedek múltán világosan látjuk szakmai és emberi nagyságát. Nem mások által kitaposott utat járt, hanem úttörő volt, iskolaalapító és példakép. Tudományos meggyőződését követte, bátran és elszántan, nem karriert akart építeni, hanem a tudományt akarta gazdagítani hazája és embertársai javára.

Prékopa András

az MTA rendes tagja