Aranytermelő baktérium

Ausztrál kutatók (német, belga, amerikai, ka­nadai és francia kollégáikkal) megállapították a Cupriavidus metallidurans baktériumról, hogy képes mérgező aranyvegyületeket fém arannyá alakítani. A fémeknek ellenálló baktériumtörzs jelenlétét aranyfelületeken már korábban kimutatták, most azonban részletesen megvizsgálták, mi lehet az oka ugyanazon baktériumtörzs előfordulásának egymástól többezer km-re található aranylelőhelyeken.

A kísérletek szerint a baktériumok gyorsan felveszik a mérgező arany(III) komplexeket, majd a mérgezés kivédésére összetett, többlépéses biokémiai folyamat során először kéntartalmú arany(I) komplexszé, majd fémmé redukálják azokat. A természetben mindez aranyrögök képződéséhez vezethet. A mikroorganizmusok fontos szerepe a Föld felszíne alatt zajló fémátalakulásokban és ásványképződésekben ma már ismert, ám ezek az eredmények az első közvetlen bizonyítékai annak, hogy baktériumok közreműködhetnek nemesfémek keletkezésében is.

A kutatók szerint az eredmények segíthetnek olyan aranyspecifikus bioszenzor kifejlesztésében, amelyet aztán aranylelőhelyek kutatására lehetne használni.

Reith, Frank et al.: Mechanisms of Gold Biominerali-zation in the Bacterium Cupriavidus Metallidurans. Proceeding of the National Academy of Sciences, 7 October 2009. doi: 10.1073/pnas.0904583106

Szárnyalás

Az albatroszok könnyed vitorlázó repülése ihlette egy hajóról indítható motor nélküli felderítő repülőgép ötletét, amelynek modellszámításait most publikálták brit kutatók.

Az albatroszok többezer kilométert képesek repülni az óceánok fölött, miközben szárnyukat alig mozgatják. Az egyik trükkjük, hogy a vitorlázó repülőgépekhez hasonlóan kihasználják a felfelé szálló meleg légáramlatokat, hogy magasságot nyerjenek. A másik az úgynevezett dinamikus vitorlázás, amely a tenger felett körülbelül 30 méterre fúvó szelek sebessége közötti különbségen alapul.

Az óceán fölött áramló levegő közvetlenül a víz feletti rétege lelassul a vízzel való súrlódás miatt, míg a valamivel feljebb lévő jelentősen gyorsabb. Például, ha 2 méterrel a víz fölött a levegő sebessége 7 m/s, akkor 30 méter magasságban már 11 m/s. Ez a sebesség-gradiens használható gyorsításra. Amikor egy repülő madár vagy tárgy elhagyja a nyugodtabb légréteget és belép a gyorsabba, ő maga is felgyorsul. Lehetséges úgy tervezni a repülés irányát, hogy a repülő test a légrétegek sebességkülönbségéből energiát nyerjen. Az ezzel a módszerrel elérhető maximális magasság természetesen erősen korlátozott, csak a vízfelszínhez közel működik.

A közzétett számítógépes szimulációk azt mutatják, hogy a dinamikus vitorlázás képes lehet egy utas- és motor nélküli robotrepülő levegőben tartására. A tervekben szereplő 3 méter szárnyfesztávolságú távirányítású repülőt – közel nulla üzemeltetési költséggel – használhatnák például a halászok halrajok, vagy a parti őrségek csempészek felderítésére. A lehetséges eredmény, azaz hosszú távú repülés befektetett energia nélkül, mindenesetre kecsegtető.

Deittert, Marcus – Richards, A. – Toomer, C. – Pipe, A.: Engineless Unmanned Aerial Vehicle Propulsion by Dynamic Soaring. Journal of Guidance, Control and Dynamics. 32,5, 1446, 2009. doi: 10.2514/1.43270

Vírus okozza a krónikus fáradtságot?

Amerikai kutatók (Whittemore Peterson Institute, National Cancer Institute, Cleveland Clinic) szerint vírusfertőzés állhat a krónikus fáradtság-tünetegyüttes (chronic fatigue syndrome – CFS) hátterében. A Science-ben megjelent közlemény beszámol arról, hogy Judy Mikovits és munkatársai 101 krónikus fáradtság-szindrómában szenvedő beteg közül 68 vérében azonosították az ún. XMRV-vírust (ez 67%-ot jelent), míg 218 egészséges ember közül mindössze hétnek a vérében (3,7%) tudták kimutatni a vírus örökítőanyagát. Azt is bizonyították, hogy a vérsejtekben a vírusok szaporodnak. A vírusokat a genetikai azonosítás mellett elektronmikroszkópos technikával is megfigyelték. Azt azonban nem bizonyították be, hogy a vírus és a betegség ok–okozati kapcsolatban állnak egymással. Ha ez sikerülne, vírusellenes szerekkel kezelni lehetne a legalább fél évig tartó, elviselhetetlen kimerültséggel, izom- és ízületi fájdalommal, koncentrációs és memória-problémákkal járó, ma még gyógyíthatatlan betegséget.

A kutatók figyelme azért fordult az ún. retrovírusok felé, mert a betegségnek számos olyan tünete van – fáradtság, szellemi működések zavarai –, amelyek gyakran előfordulnak, ha az immunrendszer

valamilyen vírusfertőzéssel küzd. Ráadásul a CFS gyakran emlékeztet influenzaszerű megbetegedésekre. Így kórokozóként számos retrovírus gyanúba került, de egyikről sem sikerült bizonyítani, hogy köze lenne a betegséghez. A cikk egyik szerzője, Robert H. Silverman három évvel ezelőtt mutatta ki emberben először az XMRV-vírust, amikor olyan kórokozót keresett, amely kapcsolatba hozható a prosztatarákkal. Őt kérték meg Mikovitsék, hogy krónikus fáradtság tünetegyüttesben szenvedő betegeiknél végezzék el a víruskimutatást. Az XMRV felfedezése óta más kutatók összefüggést találtak bizonyos agresszív prosztatatumorok és a vírus között.

William Reeves az Egyesült Államok Járványügyi Központjának, a CDC-nek (Centers for Disease Control and Prevention) kutatója és CFS-szakértője a Nature magazin hírportáljának úgy nyilatkozott, hogy megpróbálják reprodukálni Mikovitsék eredményeit. Hozzátette: a krónikus fáradtság-szindróma összetett betegség, és fel­tehetően több tényező együttesen váltja ki.

Lombardi, Vincent C. et al.: Detection of an Infectious Retrovirus, XMRV, in Blood Cells of Patients with Chronic Fatigue Syndrome. Science. 8 October 2009. doi: 10.1126/science.1179052

Nevelés hazugsággal

A szülők összevissza hazudoznak gyerekeiknek főként praktikus okokból – hogy egyszerűbbé tegyék az életüket, vagy így próbálják befolyásolni őket a helyes viselkedés irányába. Egy most megjelent tanulmány szerint ezt hasonló módon és gyakorisággal teszik azok a szülők, akik egyébként súlyt fektetnek a becsületességre való nevelésre, és azok is, akik jobban tolerálják gyermekeik vagy más felnőttek füllentéseit. A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálatban 254-en vettek részt, felerészben szülők, fe­lerészben egyetemi hallgatók. A diákok 79%-át saját bevallásuk szerint úgy nevelték, hogy nincs ártatlan hazugság, a hazugság elfogadhatatlan. A szülők 74%-a is úgy nyilatkozott, hogy ebben a szellemben neveli gyermekét, ám 78% beismerte, hogy szokott hazudni a gyereknek.

A kutatók nem számították hazugságnak a hagyományos, Mikulásról, Fogtündérről, húsvéti nyúlról szóló meséket.

A vizsgálatban részt vevő ázsiai-amerikai szülők valamivel nagyobb arányban tekintették elfogadhatónak a nevelési célú hazugságokat az európai-amerikaiaknál.

Heyman, Gail D. – Luu, D. H. – Lee, K.: Parenting by Lying.
Journal of Moral Education. 38, 3, 353, September 2009.
doi: 10.1080/03057240903101630

Oltás kokain-függőség ellen?

Jelentős eredményeket értek el egy kokain elleni vakcinával amerikai kutatók. Az Archives of General Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány állítólag az első olyan közlemény, amelyben arról számoltak be, hogy egy illegális szertől való függőséget oltóanyaggal, placebo-kontrollal bizonyított módon kezeltek sikeresen. „Az eredmények azt mutatják, hogy ígéretes lépést tettük a kokainfüggőség terápiás megközelítésében” – mondta Nora Volkow, a NIDA igazgatója.

A vakcina igazi oltóanyag. Antitestek termelését váltja ki a szervezetben, akárcsak az influenza vagy a gyermekbénulás elleni vakcina. A megtermelődött antitestek a kokainmolekulákhoz kötődnek, s ezzel olyan óriásmolekulát hoznak létre, amely nem képes átjutni a véragygáton. A kokain így nem jut be az agyba, s az örömérzés elmarad.

A klinikai vizsgálatokban 115 kokainfüggő páciens vett részt, akik fele-fele arányban tizenkét hét alatt öt alkalommal vakcinát, illetve placebót kaptak, majd további tizenkét héten át követték őket.
A sikeres leszokás érdekében valamennyi beteg pszichológiai támogatásban is részesült, és hetente háromszor drogteszten is átestek: ellenőrizték, hogy vizeletükben kimutatható-e kokain vagy valamely más ópiát. Azt is rendszeresen mérték, hogy vérükben mennyi kokain elleni antitest mutatható ki. Az emberek szervezete erősen eltérő módon reagált a vakcinára. A legmagasabb ellenanyagszintet elérőknél volt a legsikeresebb a leszokás: 53%-uk a kísérlet 8. hetétől 20. hetéig absztinens maradt, míg a kevés ellenanyagot produkálók körében az arány mindössze 23% volt. Az immunizációval tehát nem sikerült teljes drogmentességet elérni. A kutatók szerint mégis lehet az ilyen vakcinának létjogosultsága, mert az elfogyasztott kábítószer mennyiségének csökkentése is jelentős biológiai, pszichológiai és szociális előnyökkel jár.

Martell, Bridget A. – Orson, F. M. – Poling, J. – Mitchell, E. – Rossen, R. D. – Gardner, T. – Kosten, T. R.: Cocaine Vaccine for the Treatment of Cocaine Dependence in Methadone-Maintained Patients: A Randomized, Double-blind, Placebo-Controlled Efficacy Trial. Archives of General Psychiatry. 66, 10,1116, 2009.