Az MTA X. (Földtudományok) Osztálya az I. (Nyelv- és Irodalomtudományok), a II. (Filozófiai és Történettudományok) és a VIII. (Biológiai Tudományok) Osztály közreműködésével Akadémiánk elmúlt évi közgyűléséhez kapcsolódóan, 2008. május 7-én együttes, nyilvános közgyűlési osztályülést szervezett. Az előadóülés keretében megemlékeztünk Semsey Andor nagylelkű tudománypártolói, mecénási tevékenységéről, és felhívtuk a figyelmet ennek példaértékű fontosságára és jelentőségére. Erre az alkalmat Semsey Andorral kapcsolatos három évforduló adta: Semsey Andor 175 évvel ezelőtt (1833. december 22-én) született, 85 éve (1923. augusztus 14-én) hunyt el és tíz évvel ezelőtt (1998. má­jus 18-án) a múzeumi világnapon vette fel a balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum a Semsey Andor Múzeum nevet.

Semsey Andor mecénás. Stetka Gyula festménye, amely a Magyar Állami Földtani Intézet Igazgatósági tanácstermében látható.

Semsey Andor a kiegyezést követően, egészen haláláig a magyar tudomány és kultúra talán legnagyobb mecénása volt. Magánvagyonára építve karolta fel a honi tudomány, oktatás és kultúra nemes ügyét. A balmazújvárosi 40 ezer kataszteri holdas birtokon megtermelt jövedelem és az azzal való felelős gazdálkodás tette lehetővé a ma is követésre méltó, példaként állítható mecénási hozzáállását. A gazdálkodásból befolyó óriási jövedelem ellenére Semsey Andor szinte alig költött magára, de hosszú élete végéig (közel kilencven évet élt) bőkezűen támogatta a XIX. század végén kialakuló és fejlődő magyar tudományos intézeteket és oktatási intézményeket.

Semsey Andor sokoldalúan képzett, széles látókörű és haladó gondolkodású nagybirtokos volt. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Számos ásvány-, kőzet- és meteoritgyűjteményt, továbbá őslénytani gyűjteményt vásárolt intézményeink számára. A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtani gyűjteményét 1878-tól kezdve évtizedeken át fejlesztette, azt adományaival világhírre emelte. Neki köszönhető a Magyar Királyi Földtani Intézet Stefánia úti palotája is. Támogatta Herman Ottó biológiai kutatásait és néprajzi gyűjtőmunkáját, Eötvös Lorándnak Földünk nehézségi erőterére vonatkozó kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő jóvoltából írtak ki pályadíjakat, fejlesztettek könyvtárakat és kutatólaboratóriumokat. 1889-ben 100 ezer forintos alapítványt tett a Magyar Tudományos Akadémián tíz alapvető tudományos munka megírásának jutalmazására. Tudományos célú adományai összességében véve meghaladták a kétmillió aranykoronát.

Semsey Andor tudományos tevékenységet is kifejtett. Tanulmányokat írt a harmadidőszaki őslénytan, a meteoritok tanulmányozása és a muzeológia témakörében. Munkásságának elismeréseként díszdoktorává avatta a budapesti és a kolozsvári Tudományegyetem, tiszteleti taggá választotta számos tudományos intézet és társulat,

valamint a Magyar Tudományos Akadémia is. Balmazújvárosban múzeumot, Budapesten utcát neveztek el róla, és két ásvány is őrzi nevét: az 1881-ben felfedezett semseyit (fémes fényű, feketésszürke ércásvány) és az 1889-ben Felsőbányán felfedezett andorit (ólom-ezüst-antimon kénvegyület).

Semsey Andor tudománypártolói működésével nemcsak a kortársai, hanem az utókor tiszteletét is kivívta. Megítélésünk szerint Semsey Andor arisztokrataként a legkiválóbbak közé tartozott, mivel örökölt kiváltságaiban nemcsak a lehetőséget, hanem a nemzet iránti kötelességét és felelősségét is meglátta. Életműve és személye iránt megnyilvánuló nagyrabecsülésünk jeléül adjuk közre a közgyűlési osztályülésen elhangzott előadásokat, amelyek Semsey Andor igen gazdag tudomány- és kultúratámogatói tevékenységét mutatják be (Marosi Ernő, Papp Gábor és Kecskeméti Tibor, Kordos László, Vásárhelyi Tamás, Hála József és Pozsonyi József cikkei). Kiemelkedő mecénási tevékenysége követendő például szolgálhat a mai gazdasági elit számára.

Az elmúlt év során számos további programmal, rendezvénnyel és ki­advánnyal emlékeztek meg Semsey Andorról, a „Semsey Emlékév 2008” keretében. Így többek között 2008. november 14-én tudományos konferenciát szerveztek Balmazújvárosban Semsey Andor Emlékezete címmel. Emlékének megőrzése céljából a Tiszántúli Történész Társaság „Semsey Andor emlékkötetben” adta ki Semsey Andor összes nyomtatásban megjelent tudományos írását (és a májusi közgyűlési osztályülésünkön elhangzott előadásokat bővített ábra- és képanyaggal, valamint táblázatokkal együtt). A Magyar Természettudományi Múzeum 2008. november 18-án emlékünnepség keretében előadótermét nevezte el róla (Semsey Andor Előadóterem), továbbá emléktáblát helyeztek el, és Semsey Andor emlékkiállítást is rendeztek. Semsey Andor emlékét őrzi a Farkasréti temetőben található síremlék, amelyet osztályunk kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia felújíttatott. A 2008. május 7-i közgyűlési osztályülésünket követően az MTA Földtudományok Osztálya, a Magyar Állami Földtani Intézet és a Magyarhoni Földtani Társulat képviseletében sírján koszorúkat helyeztünk el.

Semsey Andor síremléke a Farkasréti temetőben

Kulcsszavak: andorit, Eötvös Loránd, Herman Ottó, mecénás, Semsey Andor, semseyit
 

IRODALOM

Pozsonyi József (2002): A semsei Semsey család története. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen

Hála József – Papp G. – Pozsonyi J. (szerk.) (2008): Semsey Andor emlékkötet. Tiszántúli Történész Társaság, Debrecen