mail . iif . hu
INTERDISZCIPLINARITÁS.
ELFOGADJUK-E MAGYARORSZÁGON?
Braun Tibor
MTA alelnöki tanácsadó, a kémiai tudományok doktora, címzetes egyetemi tanár,
MTA kutatócsoport-vezető, MTA Kutatásszervezési Intézet Információtudományi
és Tudománymetriai Kutató Csoport, ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tanszék
braun mail . iif . hu
Schubert András
dr., techn. ügyvivő szakértő
MTA Kutatásszervezési Intézet Információtudományi és Tudománymetriai Kutató Csoport
Bevezetés
2003-ban már foglalkoztunk az inter- és multidiszciplinaritás (Braun – Schubert, 2003) kérdésének tudománymetriai módszerekkel való tanulmányozásával a természettudományok területén. (Weingart – Stehr, 2000; Nowotny, 2002; Boix Mansilla et al., 2002) Ahhoz, hogy erről kvantitatív képet kaphassunk, megvizsgáltuk azt a gyakoriságot, amellyel az „interdiszciplinaritás” és „multidiszciplinaritás” kifejezések jelentkeztek azoknak a folyóiratcikkeknek a címében, amelyeket a természettudományok legkülönbözőbb szakterületein publikáltak 1980 és 2000 között. Ehhez az elemzéshez a Science Citation Index (Institute for Scientific Information, Philadelphia) adatbázisát használtuk. A 2003 óta megjelent szakirodalmat követve azt tapasztaltuk, hogy a fent említett tanulmányban kimutatott intenzív interdiszciplináris fejlődési irányzat az azóta eltelt időszakban még átfogóbban került kifejezésre, és nemcsak a témát kutató trendvonal növekedett, hanem a fejlődés a tudományos világ stratégiai és taktikai szintjein is megnyilvánult.
Meggyőző példa erre az Egyesült Államok fokozott figyelme az interdiszciplináris kutatási témák kiválasztására és támogatására. Ennek keretében e célra összeállított és kiválasztott bírálóbizottságok értékelik az interdiszciplináris pályázatokat, ezáltal csökkentve a veszélyt, hogy az érdekes és fontos interdiszciplináris kutatások és ezeken dolgozó kutatók a szakterületi, szűkebb körű elbírálások, értékelések miatt elutasításban részesüljenek.
Az Egyesült Államokban a Nemzeti Tudományos Akadémia (NAS) 2005-ben Facilitating Interdisciplinary Research címen publikált hivatalos tanulmányt (Report). Ez hangsúlyozza, hogy az interdiszciplináris gondolkodás a tudományos kutatás átfogó tényezőjévé vált, és ezt a következő négy, hathatósan ösztökélő tényező hatásának tulajdonítja:
• saját elválaszthatatlan komplexitása,
• az olyan problémák és kérdések megléte, amelyek nem oldhatók meg egyetlen szakterületen belül,
• a társadalmi problémák megoldásának szükségessége,
• az új technológiák potenciáljának jobb kihasználása.
A fentiekre adható kitérő vagy mentesítő válasz cáfolatára, amely szerint nem biztos, hogy Magyarország számára az Egyesült Államok jelenti a jó vagy helyes mintát, megemlítjük, és ezt meglehetősen meggyőzőnek véljük, hogy például 2005-ben északi nyelvrokonaink akadémiája is publikált egy jelentést Promoting Interdisciplinary Research: The Case of the Academy of Finland címen.
Talán még fentieknél is meggyőzőbb tény, hogy a németországi Bielefeldben nemrég kimondottan az interdiszciplináris szemléletre összpontosító egyetemet hoztak létre.
Módszerek
Említett tanulmányunk folytatásaként jelen dolgozatban a következő szempontokat kívántuk pótlólag megvizsgálni:
• Ugyanazt a vizsgálati módszert használva, azaz az „interdiszciplinaritás” és a „multidiszciplinaritás” kifejezések előfordulási gyakoriságát mérve a folyóiratcímekben, a vizsgálat terjedelmét kiterjesztettük az 1996–2006-os periódusra.
• A 2003-ban „igényb evett” Science Citation Index adatbázis helyett most a Thomson Scientific Web of Science adatbázisát használtuk.
• Vizsgálatainkat a 2003-ban tanulmányozott természettudományokon túlmenően a társadalomtudományokra is kiterjesztettük. Minden olyan publikációt SCI publikációnak tekintettünk, amelyet az SCI tartalmazott (akkor is, ha az SSCI is tartalmazta). SSCI publikációnak azokat tekintettük, amelyeket az SSCI tartalmazott, de az SCI nem.
Eredmények és tárgyalásuk
Tudatában vagyunk az itt használt metodika korlátainak. Ugyanis a vizsgált kifejezések (interdiszciplinaritás, multidiszciplinaritás) nem minden olyan publikáció címében jelennek meg, melyek a kifejezéseket fedő témával foglalkoznak. Ezt azonban nem feltétlenül kell metodikai hiányosságnak tekintenünk, ugyanis amennyiben ezt elfogadjuk, úgy az interdiszciplinaritás területén jelentősen több dolgozat került publikálásra, mint amennyit metodikánkkal át tudunk fogni, és ez lényegében nem csökkenti vagy érvényteleníti az itt közölt eredményeket, ugyanis azokat a teljes cikkpopulációból vett, statisztikusan szignifikáns mintának tekinthetjük.
Az eredményeket az 1–5. ábrákon és az 1. és 3. táblázatban mutatjuk be.
Mint az az 1. ábrán is látható, hogy míg a természettudományok területén a vizsgált kifejezések száma 1996 óta jelentős emelkedést mutat, a társadalomtudományokban ezek száma jóval alacsonyabb szinten konstansnak mondható. A multidiszciplinaritás mindkét területre együttesen nézve valamivel jelentősebb növekedést mutat (2. ábra).
Külön vizsgálat tárgyává tettük a két nagy kutatási világrendszer (USA; EU) hozzájárulását az interdiszciplinaritás kutatásához. Az eredményeket a 3. ábrán ábrázoltuk. Mint látható, kb. 2002-ig az USA vezetett, de ettől kezdődően jelentősen előretört az EU. Mint várható volt, a világ többi része erősen lemaradt az említett hatalmak mögött.
Az exponenciális növekedési görbékből kiszámítható a növekedési ütem sebessége, ami, mint a 3. ábrán látható, rendkívül gyors 9,28 évi kétszereződési időt mutat.
Természetesen ez a növekedés a természettudományokban és a társadalomtudományokban eltérő intenzitással megy végbe, amint az az 1. táblázatban látható. Ugyanez a változatosság vonatkozik a különböző országokra is. Mint a 2. táblázatban látható, az Egyesült Államok vezeti a listát, de néhány európai országban is jelentős figyelmet fordítanak az interdiszciplinaritásra és a multidiszciplinaritásra. Mint várható volt, a tevékenység intenzitása nem egyforma a különböző szakterületeken sem. A 2. táblázatban látható, hogy hasonlóan változó a helyzet az alterületek tekintetében is. Ezt egészíti ki, más szempontból nézve a 3. táblázat, amely a különböző szakterületek folyóirataiban mutatja be a vizsgált kifejezések előfordulását.
Végül újabb érvként megvizsgáltuk a tekintetbe vett időszakban (1998–2000) az inter- és multidiszciplinaritással foglalkozó cikkek átlagos idézettségét. Mint várható volt, ez az érték is 1994-től folyamatos növekedést mutat (5. ábra). A 3. ábrához visszatérve nagyon meggyőzőnek véljük azt a nézetet, mely a vizsgált tudományos szakirodalomban tükröződik, nevezetesen, hogy egy adott időtartamon belül az inter- és multidiszciplinaritás növekedése kilencéves kétszereződési idővel, valóban exponenciális jellegű.
Ha ezt az értéket összehasonlítjuk azzal a kétszereződési idővel, melyet a tudományos folyóiratokra – bár nem nagyon pontosan – kiszámítottak (15–20 év) (Solla Price, 1979), akkor az inter- és a multidiszciplinaritásra itt talált növekedési sebességet komolyan kell vennünk tudománypolitikai vonatkozásban. Mindezek az eredmények meggyőzően mutatják, hogy a tudományokban az interdiszciplinaritás egyre nagyobb mértékben terjed és növekszik. Ezért az ennek megfelelő gondolkodás és cselekvés lesz a tudomány és a kutatás egyik olyan fontos irányzata, mellyel a közeljövőben stratégiailag és taktikailag is szembesülnünk kell.
Tendenciózus epilógus
E dolgozat szerzőinek egyáltalán nem titkolt szándéka, hogy előző cikkükkel (Braun–Schubert, 2003), a jelenlegivel és szerény lehetőségeikkel, valamint eddig sokat hangoztatott véleményükkel és érveikkel elérjék, hogy Magyarországon, de különösképpen az OTKA-ban, az egyetemeken és a Magyar Tudományos Akadémián az interdiszciplináris kutatás a világban sok más helyen már teljes elismerésre jutásához hasonlóan, a tudományos fejlődést méltó módon elősegítő intézményesített, hivatalos formában elfogadást nyerjen. Ugyanis annak ellenére, hogy, mint az közismert, hazánkban számos helyen folyt és folyik eredményes interdiszciplináris kutatás, annak eredményei, esetleg hasznosítható gyümölcsei intézményesítés, illetve hivatalos szabályozás hiányában nem kaptak, nem kaphatták meg a megfelelő elismerést. Ennek számos oka volt és van az egyszerű figyelmen kívül hagyástól a pontos definiáltság és ennek figyelembe vételével kapcsolatos pontosítások, illetve értékelési metodika hiányán keresztül a tendenciózus részrehajlásig.
Értjük ezalatt azt, hogy amiről egyesek azt akarták, hogy interdiszciplinárisnak legyen tekinthető, az az volt, és ma is az, amiről meg nem így vélekedtek vagy kívántak vélekedni, az nem volt az. Annak érdekében, hogy a kérdés az előbbinél precízebben és definiáltan mérhető legyen, utalunk itt egy nemrég a Scientometrics című nemzetközi folyóiratban megjelent Measuring Researcher Interdisciplinarity (Porter et al., 2007)(A kutatói interdiszciplinaritás mérése) című tanulmányra, amely a fentebb említett kérdéseket rendkívül részletesen és alaposan taglalja. Helyhiány miatt ezt a dolgozatot nem tudjuk ismertetni, de érdeklődők, és reméljük, hogy sokan lesznek, letölthetik a DOI: 10.1007/s11192-007-1700-5 hálózati címről.
Összefoglalás
Tudománymetriai metodikát alkalmazva kimutattuk, hogy az 1975–2006 közötti időszakban a Thomson Scientific Web of Science adatbázisban az interdiszciplinaritás és multidiszciplinaritás kifejezések exponenciális növekedést mutatnak az összevont természettudományok és társadalomtudományok területén, 9,26 évi kétszereződési idővel. E rohamos fejlődés nézetünk szerint arra mutat, hogy stratégiai és taktikai vonatkozásban Magyarországnak Finnországhoz hasonlóan több figyelmet kellene fordítania az interdiszciplinaritás tekintetbe vételére.
Kulcsszavak: interdiszciplinaritás, növekedés, szakterületek, folyóiratok
irodalom
Boix Mansilla, Veronica – Dillon, V. D. – Middlebrooks, K. (2002): Building Bridges across Disciplines. Harvard Graduate School of Education, Project Zero; http://pzweb.harvard.edu/eBookstore/PDFs/GoodWork16.pdf
Braun Tibor – Schubert András (2003): Inter- és multidiszciplinaritás az alapkutatás haladási iránya. Fizikai Szemle. 53, 97.
Nowotny, Helga (2002): The Potential of Interdisciplinarity. Paper Presented at the “Rethinking Interdisciplinarity” Virtual Seminar. May 2002; http://www.interdisciplines.org/interdisciplinarity/papers/5
Porter, Alan – Cohen, S. A. – Roessner, J. D. – Perreault M. (2007): Measuring Researcher Interdisciplinarity, Scientometrics. 72, 117.
Solla Price, Derek de (1979): Kis tudomány, nagy tudomány. Akadémiai, Budapest
Weingart, Peter – Stehr, Nico (2000): Practising Interdisciplinarity. University of Toronto Press, Toronto
1. ábra • A publikációk száma az SCI és az SSCI adatbázisokban évenként. Forrás: Thomson Web of Science, SCI-E és SSCI, 1975–2006. Keresőprofil: TI = (inter*discipl* OR interdiscipl* OR multi*discipl* OR multi-discipl*) Publikációtípusok: Article, Letter, Note, Review
2.
ábra • A két
keresőkifejezés segítségével gyűjtött
találatok száma évenként. Gyakorlatilag
nem volt átfedés
3.
ábra • A
multi-/interdiszciplinaritás irodalmának kumulált
növekedése. Az exponenciális illesztés az
1990–2006 időszakra vonatkozik
4.
ábra • A
publikációk száma a világ három fő
régiójában évenként (EU–EU25,
W+ = a világ többi része). Az EU és az USA
között van egy bizonyos átfedés
(társszerzőség). Az RoW azokat a publikációkat
tartalmazza, amelyeknek sem EU-, sem USA-beli szerzője nem volt.
5.
ábra • Az
idézetek évenkénti száma osztva az adott
évig terjedő időszakban megjelent cikkek számával
|
|
Alterület |
SCI |
SSCI |
SCI+SSCI |
SSCI/SCI |
|
1 |
Medicine, general & internal |
493 |
2 |
495 |
0,004 |
|
2 |
Surgery |
358 |
0 |
358 |
0,000 |
|
3 |
Education & educational research |
37 |
250 |
287 |
6,757 |
|
4 |
Education, scientific disciplines |
252 |
13 |
265 |
0,052 |
|
5 |
Public, environmental & occupational health |
137 |
106 |
243 |
0,774 |
|
6 |
Oncology |
237 |
2 |
239 |
0,008 |
|
7 |
Rehabilitation |
85 |
143 |
228 |
1,682 |
|
8 |
Clinical neurology |
215 |
0 |
215 |
0,000 |
|
9 |
Psychiatry |
126 |
64 |
190 |
0,508 |
|
10 |
Health care sciences & services |
160 |
19 |
179 |
0,119 |
|
11 |
Information science & library science |
74 |
103 |
177 |
1,392 |
|
12 |
Pediatrics |
165 |
4 |
169 |
0,024 |
|
13 |
Pharmacology & pharmacy |
167 |
2 |
169 |
0,012 |
|
14 |
Multidisciplinary sciences |
149 |
5 |
154 |
0,034 |
|
15 |
Nursing |
54 |
98 |
152 |
1,815 |
|
16 |
Social sciences, interdisciplinary |
67 |
80 |
147 |
1,194 |
|
17 |
Gerontology |
45 |
100 |
145 |
2,222 |
|
18 |
Computer science, interdisciplinary applications |
121 |
6 |
127 |
0,050 |
|
19 |
Neurosciences |
124 |
2 |
126 |
0,016 |
|
20 |
Environmental sciences |
119 |
6 |
125 |
0,050 |
1. táblázat • A 20 legproduktívabb alterület (A WoS adatbázis folyóiratainak többsége több szakterületbe is be van sorolva.)
|
|
Ország |
SCI |
SSCI |
SCI+SSCI |
SSCI/SCI |
|
|
|
|
|
|
|
|
1 |
USA |
1801 |
1065 |
2866 |
0,59 |
|
2 |
Németország |
593 |
78 |
671 |
0,13 |
|
3 |
Anglia |
385 |
110 |
495 |
0,29 |
|
4 |
Kanada |
209 |
72 |
281 |
0,34 |
|
5 |
Franciaország |
218 |
28 |
246 |
0,13 |
|
6 |
Olaszország |
172 |
2 |
174 |
0,01 |
|
7 |
Hollandia |
138 |
32 |
170 |
0,23 |
|
8 |
Ausztrália |
112 |
27 |
139 |
0,24 |
|
9 |
Svájc |
108 |
18 |
126 |
0,17 |
|
10 |
Svédország |
84 |
21 |
105 |
0,25 |
|
11 |
Japán |
70 |
8 |
78 |
0,11 |
|
12 |
Ausztria |
65 |
12 |
77 |
0,18 |
|
13 |
Skócia |
61 |
11 |
72 |
0,18 |
|
14 |
Izrael |
53 |
17 |
70 |
0,32 |
|
15 |
Belgium |
63 |
6 |
69 |
0,10 |
|
16 |
Spanyolország |
59 |
6 |
65 |
0,10 |
|
17 |
Oroszország |
|
|
|
|
|
|
(a volt Szovjetunióval együtt) |
40 |
20 |
60 |
0,50 |
|
18 |
Dánia |
51 |
7 |
58 |
0,14 |
|
19 |
Új-Zéland |
38 |
6 |
44 |
0,16 |
|
20 |
Brazília |
30 |
8 |
38 |
0,27 |
2. táblázat • A 20 legproduktívabb ország. Nemzetközi társszerzőség esetén minden országnak egy teljes publikációt számoltunk. A Web of Science adatbázis az Egyesült Királyságot négy külön országként (Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales) tartja nyilván.
|
|
Folyóirat |
SCI+SSCI |
|
|
|
|
|
1 |
Interdisciplinary Science Reviews |
59 |
|
2 |
Academic Medicine |
54 |
|
3 |
Educational Gerontology |
48 |
|
4 |
Journal of Chemical Education |
48 |
|
5 |
British Medical Journal |
44 |
|
6 |
Journal of Aircraft |
41 |
|
7 |
Cancer |
34 |
|
8 |
Journal of the American Geriatrics Society |
33 |
|
9 |
Chirurg |
29 |
|
10 |
Scientometrics |
29 |
|
11 |
Deutsche Medizinische Wochenschrift |
28 |
|
12 |
Archives of Physical Medicine and Rehabilitation |
24 |
|
13 |
Journal of Medical Education |
24 |
|
14 |
Pain |
24 |
|
15 |
American Journal of Hospital Pharmacy |
22 |
|
16 |
Zeitschrift für Klinische Medizin – ZKM |
22 |
|
17 |
American Journal of Health – System Pharmacy |
21 |
|
18 |
Journal of the American Dietetic Association |
20 |
|
19 |
American Journal of Pharmaceutical Education |
19 |
|
20 |
Circulation |
19 |
|
21 |
Gerontologist |
19 |
|
22 |
New Zealand Medical Journal |
19 |
|
23 |
Spine |
19 |
3. táblázat • A 23 legproduktívabb folyóirat