BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasó!

A kutatók utánpótlásával – fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet huszonegyedik számában elsőként Kormos Dénes országgyűlési képviselő foglalja össze a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei tehetséggondozó hálózat példaszerű működését. Ezt követően É. Kiss Katalin és Péntek János akadémikusok számolnak be az erdélyi „Fogadj örökbe” tehetségmentő programról. Végezetül pedig az Aranyelme Tehetséggondozó Egyesületet mutatja be Szűcs Imre, az egyesület elnöke. Kérjük, ha a nők tudományban betöltött helyzetével vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen vitázó megjegyzése, vagy javaslata lenne, keresse meg a melléklet szerkesztőjét, Csermely Pétert a csermely puskin . sote . hu e-mail címen .

Csermely Péter

az MTA doktora

(Semmelweis Egyetem, Orvosi Vegytani Intézet)

A tanácsadás célja a tehetség pszichológiai eszközökkel történő azonosítása, a szülőben felmerülő kérdések tisztázása, konkrét helyzetekben, felmerülő problémákban való segítségnyújtás. A tanácsadásra telefonon vagy e-mailben jelentkeznek a szülők, itt egy előzetes szűrésen mennek keresztül: a jelentkezéseket fogadó munkatársunk meggyőződik róla, hogy a tanácsadásra jelentkező szülő kérdése, kérése, problémája a tehetség-tanácsadás keretein belül értelmezhető-e. Tájékoztatja a jelentkező szülőt a tanácsadás menetéről, és időpontot egyeztet a klienssel. A tehetség-tanácsadás háromlépcsős folyamat, tartalmaz egy, a szülővel folytatott beszélgetést, a gyermek vizsgálatát, és a vizsgálat eredményeinek megbeszélését. A tanácsadást erre kiképzett, tapasztalattal és elméleti háttérrel rendelkező, pszichológus végzettségű személy végzi. A szülővel folytatott beszélgetés vagy „első interjú” során a pszichológus rögzíti a kliens kérdéseit, problémáit, majd félig strukturált interjúban tájékozódik a gyermek fejlődéséről, észlelt tulajdonságairól, a szülő gyermekkel kapcsolatos tapasztalatairól, feltételezéseiről. A gyermek vizsgálata interjúból, a gyermek alapvető érzelmi és motivációs beállítódását, valamint érdeklődését felmérő tesztekből, valamint kognitív képességeinek, és kreativitásának részletes felméréséből áll. A harmadik fázisban a szülőt részletesen tájékoztatjuk a vizsgálat eredményeiről, elmagyarázzuk az egyes eredmények jelentését, és a vizsgálat eredményeinek értelmezésével megválaszoljuk azokat a kérdéseket, amelyekkel a szülő a tanácsadásra jelentkezett. A tehetségesnek diagnosztizált gyermekek számára felajánljuk egyesületünk komplex tehetséggondozó programjait.

A tanácsadásra jelentkező szülők nagy része objektív képet szeretne kapni gyermeke képességeiről, és emellett specifikus kérdésekre is választ keres: milyen iskolába írassa a gyereket, fejlessze-e valahogy, okozhatja-e a gyermek tehetsége az iskolában jelentkező problémákat stb. A szülő kérdéseire a tanácsadás összetett jellegének köszönhetően szinte minden esetben kielégítő, számára segítséget jelentő módon választ kap, a tanácsadáson részt vevő szülők felméréseink alapján szinte kivétel nélkül elégedettek a szolgáltatással.

Tapasztalataink szerint azon klienseink, akik rendszeresen járnak az egyesület programjaira, a későbbiekben szívesen kérnek tanácsot pszichológusainktól vagy programvezetőinktől. Fontos számunkra, hogy klienseink egyesületünk munkáját nem egyszerű termékként, hanem a szülő, a gyermek és az egyesület szakemberei közötti folyamatos kapcsolatként éljék meg, hisz így valósul meg a tehet-séggondozás teljes komplexitásában.

A gyermek vizsgálatával egybekötött háromlépcsős tanácsadásnak feltétele a gyermek feladathelyzethez kapcsolódó készségeinek megfelelő érettsége. A vizsgálatot ezért öt-hat éves kor előtt nem végezzük el, ilyen esetekben a szülőnek adunk tanácsot a gyermeket optimálisan fejlesztő környezet, tevékenységek és szülői magatartás terén. A tanácsadás felső életkori határa általában tizennégy év, amikor a legmegfelelőbb középiskola kiválasztásában segítünk, de előfordul, hogy klienseink már középiskolás korukban pályaválasztási segítségért keresik fel tanácsadóinkat.

A pszichológiai tanácsadást három pszichológus végzi, éves szinten nyolcvan–százhúsz gyereket vizsgálunk. A tanácsadásra jelentkezők nagy része Budapestről és vonzáskörzetéből érkezik, de sok, vidékről érkező megkeresésünk is van.

Komplex tehetséggondozó

(gazdagító) programok

A programok elsődleges célja a tehetséges gyermekek iskolán kívüli, speciális módszerrel történő fejlesztése-gazdagítása. A programok nem iskolai tantárgyak, sokkal inkább a gyermeki érdeklődés területei köré épülnek. A foglalkozásokat szombat délelőttönként tartjuk, egy adott téma köré szerveződő program nyolc alkalomból áll. Legfontosabb pedagógiai elveink a gyermekek érdeklődésének központba helyezése, a kiscsoportosság, az oldott légkör biztosítása, a gyermekek kíváncsiságának felkeltése, információéhségük kielégítése mellett a gyermekek együttműködési készségének fejlesztése. Nagy hangsúlyt fektetünk az egészen korai tudományra nevelésre, a kérdezés és a megismerés örömének megtapasztalására, a logikus és a kreatív gondolkodás együttes fejlesztésére, valamint a különböző információk közötti kapcsolatok kialakítására. Tapasztalataink szerint a gyerekek ilyen közegben sokkal bátrabbak, nyitottabbak, kreatívabbak és önállóbbak, mint a hagyományos iskolai tanítás során. Mivel a gyerekek maguk választják ki az érdeklődésüknek megfelelő programot, a foglalkozásokon és a táborban hozzájuk hasonló képességű és érdeklődésű gyerekek között vannak, ami amellett, hogy szintén fejleszti őket, legalább akkora örömforrás számukra, mint maguk a foglalkozások.

Fontos pedagógiai elvünk, hogy kollégáink csak minimális külső megerősítést (szóbeli dicséretet) alkalmaznak, és elkerülik, hogy a gyermekek belső – a cselekvés, megismerés öröméből táplálkozó – motivációja külső jutalmaknak, pontozásnak, rangsoroknak vagy versenyeztetésnek essen áldozatul. A feladatok, problémák, bemutatott jelenségek helyes kiválasztásával, az életkornak megfelelő kihívást jelentő, ám elsősorban kooperatív problémamegoldást igénylő feladathelyzetek kialakításával tapasztalatunk szerint a gyerekek legalább olyan intenzív, de időben tartósabban fennmaradó szellemi és kreatív tevékenységre motiválhatóak, mintha versenyhelyzetbe helyeznénk őket.

A programok tervezésekor a legfontosabb szempont, hogy az adott téma a gyermekek számára érdekes, gondolatébresztő formában legyen megjelenítve, és hogy lehetőleg minél több, a gyermekek részéről potenciálisan érdeklődésre számot tartó olyan területet le tudjunk velük fedni, melyek speciális irányú tehetséggel rendelkező gyermekek számára az optimális fejlődés biztosítékát jelentik, illetve amely a készségek, képességek kiegyensúlyozott fejlődéséhez szükséges fejlesztést biztosítják. Ahhoz, hogy a csoportokban hatékony és minden gyerek számára kihívást jelentő és hasznos munka folyhasson, a programok életkori keretek között kerülnek meghirdetésre. Általában maximum két-három év életkori eltérés az, ami ezekben a csoportokban még problémamentes működést hoz. A foglalkozásokat nagyóvodás kortól tizenkét-tizenhárom éves korig hirdetjük, a programokon részt vevő gyerekek nagy része hat-tíz éves. Éves szinten mintegy háromszáz-háromszázötven gyerek vesz részt a foglalkozásokon.

Szakmai alapelvünk, hogy a kiegyensúlyozatlanul fejlődő gyermekek számára a tehetséggondozó tevékenység mellett az elmaradott területek fejlesztését írjuk elő, hiszen nem célunk, hogy a fejlődésbeli vagy képességbeli aszimmetriákat fenntartsuk, tovább növeljük. Különös gondot fordítunk az intellektuális téren előreszaladt, de finom-motorikus, érzelmi vagy szociális készségeik terén életkorukhoz képest elmaradást mutató gyermekek csoportos és egyéni fejlesztésére.

A foglalkozások nagy részét (mivel nem tantárgyakra épülnek) az adott tudományterületen alapos ismeretekkel rendelkező és gyermekekkel való foglalkozás terén tapasztalt fiatal tudósok, kutatók tartják. A foglalkozásvezetők a tudomány változatos területeiről érkeznek: biológus, nyelvész, régész, csillagász, vegyész, programozó és mérnök végzettségű kollégák mellett a gyermekek kiegyensúlyozott fejlődését pedagógus, drámapedagógus és fejlesztőpedagógus kollégák foglalkozásai segítik. A foglalkozásvezetők és a pszichológusok együttműködése folyamatos: az adott gyermekkel való differenciált foglalkozáshoz legtöbb esetben nélkülözhetetlen a gyermeket vizsgáló, a gyermek adottságait, a szülői és iskolai hátteret alaposan ismerő pszichológussal folytatott rendszeres konzultáció. A különlegesen tehetséges gyerekek egyéni fejlesztését kollégáink a szülő kérésére, de a pszichológus jóváhagyásával és szupervíziója mellett végezhetik.

A tehetséggondozó foglalkozások speciális, intenzív formája az évről évre megrendezett nyári tábor, ahol a gyerekek az év közben heti bontásban tartott foglalkozásokon megismert aktivitásokon kétszer négy teljes délelőttön keresztül vehetnek részt. A táborban, csakúgy, mint év közben, a gyerekek maguknak választják ki az őket legjobban érdeklő foglalkozásokat. Éves szinten kb. negyven gyereket táboroztatunk.

Egyéb tevékenységek, együttműködések

Egyesületünk megalakulásától fogva partnerintézménye az ELTE PPK tehetséggondozó szakpedagógusokat képző szakjainak. A hallgatók számára hospitálási, próbatanítási és konzultációs lehetőséget biztosítunk. Iskolák felkérésére részt veszünk pedagógiai programok és iskolai tehetséggondozó szisztémák kidolgozásában és működtetésében; munkatársaink rendszeresen adnak elő oktatási és mentálhigiénés fórumokon, konferenciákon, látnak el vendégelőadói vagy szakértői feladatokat iskolákban. A tehetséges gyermekek iskolaválasztását segítve együttműködünk számos tehetséggondozó iskolával. 2007-től regisztrált Tehetségpontként és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács tagjaként működünk.

Szűcs Imre

elnök, Aranyelme Tehetséggondozó Egyesület

aranyelme gmail . com