Tisztelt Olvasó!
A kutatók utánpótlásával – fiatal tudósokkal foglalkozó melléklet tizenötödik számában folytatjuk a fél évvel ezelőtt megkezdett vitát a jövő tudós nőinek egyenlő esélyeiről. E számban Baranyainé Réti Gabriella és Koósné Török Erzsébet az Országos Tudományos Diákköri Tanács tapasztalatait ösz-szegzik a fiatal tudós nők szerepéről a tanács által rendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon, valamint a Pro Scientia aranyérmesek körében. A rovat második felében a Kutató Tanárok Országos Szövetségének megalakulásáról és célkitűzéseiről adunk hírt. Kérjük, ha a nők tudományban betöltött helyzetével vagy az ifjú kutatókkal kapcsolatos témában bármilyen vitázó megjegyzése vagy javaslata lenne, keresse meg a melléklet szerkesztőjét, Csermely Pétert a csermely @ puskin.sote.hu email címen.
Csermely Péter
az MTA doktora
(Semmelweis Egyetem,
Orvosi Vegytani Intézet)
A fiatal tudós nők
az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon
és a Pro Scientia Aranyérmesek körében
A tudományos diákköri mozgalom – építve a magyar iskolaügyben mélyen gyökerező önképzőköri tevékenység átörökíthető, tiszteletreméltó hagyományaira – ezen a néven már több mint fél évszázada jelen lévő tehetséggondozási forma. A TDK tevékenység a minőségi értelmiségi képzés fontos területe, a tehetséggondozás egyik legjelentősebb formája a hazai felsőoktatásban. Alapja a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató hallgató-tanár műhelymunka, szakmai kapcsolat, amely már az alapképzés idején lehetőséget ad a hallgatóknak az önálló alkotó tevékenységre, egy-egy tématerület és az alkalmazható kutatási módszerek, eszközök mélyebb megismerésére, a kötelezőn túlmutató új ismeretek megszerzésére. Ezzel egyrészt hozzájárul a hallgatók tudományos kutatói pályán való elindulásához, másrészt az intézmények oktatóinak, kutatóinak lehetőséget ad a szakmai utánpótlás megismerésére, felkarolására, a PhD-képzésre jelentkezők érdemi kiválogatására.
Ma már az ország szinte minden felsőoktatási intézményében folyik tudományos és művészeti alkotó diákköri munka. Jelentős tudományos diákköri műhelyek működnek. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) a központi adatbázisában több mint 260 műhelyt tart nyilván, ez a kör többezer hallgatót és oktatót, kutatót foglal magába. A hallgatók közel 20 %-át. A hallgatók az intézményi konferenciákon mutathatják be kutatási eredményeiket, majd intézményi jelölés, a bíráló zsűri javaslata alapján lehetőséget kaphatnak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK) való részvételre. (A konferencia szabályairól részletesen az aktuális felhívás szól.)1 A kétévente megrendezésre kerülő konferencia a hallgatói tudományos munka és művészeti alkotói tevékenység megmérettetésének szervezett formája, amelyen részt venni szakmai, tudományos elismerés és egyben nagy lehetőség, ösztönzést ad a további, sokszor nem kis áldozatot kívánó kutatómunkához mind a hallgatóknak, mind az oktatóknak. A tizenhat szekcióban tartott konferenciát egyre nagyobb nyilvánosság mellett szervezi az Országos Tudományos Diákköri Tanács.
Az OTDT kétévente, az országos konferenciákhoz kapcsolódóan Pro Scientia Aranyérem pályázatot hirdet meg a kimagasló hallgatói tudományos teljesítmény elismerésére. A kitüntetést 1989-ben ítélték először oda, majd ezt követően kétévente a negyvenöt legkiválóbb hallgató kaphatja. (2003-tól két Pro Arte Aranyérmet és egy Junior Pro Scientia Aranyérmet is odaítél az OTDT.) Az odaítélésnek szabályzatban rögzített ügyrendje van, körültekintő, többlépcsős odaítélési eljárással történik (bővebben lásd a Pro Scientia Aranyérem kitüntetés szabályzatát (PSA Szabályzat, 1987).
2005-ben, a XXVII. OTDK-ra 3569 dolgozatot neveztek, a dolgozatokat író, befogadott hallgatók száma pedig 3925 volt, melyből 49 %-ot nők tették ki. Sulyok Katalin A fiatal tudós nők helyzete a kutató középiskolások között című, a Magyar Tudomány oldalain megjelent tanulmányában megfogalmazza, hogy a tudomány iránti érdeklődés terén középiskolás korban még nem mutatkozik különbség, a kutató diákok pontosan fele lány (Sulyok, 2005). Az OTDT számadatai alapján is az állapítható meg, hogy ez az arány a felsőoktatásban, a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatók esetében nem változik, a nemek tekintetében a számarány kiegyenlített. Azonos érdeklődéssel vesznek részt a TDK-munkában a férfiak és a nők (vö. KSH-adat: 1990-ben a felsőoktatásban végzett hallgatók 48,8 %-a nő, 2001-ben pedig 53,8 %-a). Az egyetemisták és főiskolások körében a különbséget, az arány változását véleményünk szerint később kell keresni, a Pro Scientia aranyérmesek szintjén.
Megfigyelhető, hogy a tudományos diákköri konferenciákon az egyes tudományterületeken belül a nők részvétele általában magasabb. A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók nemenkénti megoszlását az OTDK szekciói szerint vizsgálva, láthatjuk, hogy a nők aránya kiugróan magas a humán tudományok és a közgazdaságtudomány területén (1. ábra). Alacsony részvételi arány a fizika, földtudományok, matematika területén és a műszaki tudományok terültén látható, valamint két területen nagyon alacsonynak mondható a részvétel: a hadtudományban és az informatikában. Mindez párhuzamba állítható a Magyar Tudomány a jövő tudós nőiről szóló vitaindító tanulmányában említett tudományterületek közötti különbségekkel, miszerint a társadalomtudományokban magas, viszont a mérnöki területeken nagyon alacsony a nők részvétele (Papp – Groó, 2005).
Az OTDK-ra befogadott hallgatók témavezetőinek esetében fordított az arány, ösz-szességében csak 29 % a nő, és szinte minden tudományterületen alacsonyabb számban vannak jelen, mint a férfiak. Két kivétel van: a Pedagógia, Pszichológia, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció, valamint a Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció, azonban ez nem jelentős különbséget takar. Hasonlóan a hallgatók nemenkénti megoszlásához a hadtudomány és az informatika területén igen alacsony a női témavezetők száma (2. ábra). Ez az arány a középiskolás kutató diákok női mentorainak kutatási területén is megfigyelhető a pedagógia, pszichológia és az informatika viszonylatában (vö. Sulyok Katalin fent említett tanulmánya). Ismét csak felmerül a kérdés, hogy mi az oka annak, hogy a nők számaránya a kutatásban az életkorral egyre csökken.
A részvételi adatokkal párhuzamosan fontosnak tartjuk vizsgálni a konferencia helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemenkénti megoszlását. A helyezések viszonylatában a nemek közti arányok ugyan nem jelentősen, de eltolódni látszanak. A helyezett hallgatóknak ugyanis már csak 45 %-a nő (3. ábra).
Az egyes szekciókat vizsgálva kiugróan magas a nők helyezéseinek száma a férfiakhoz viszonyítva a biológia, a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány, a tantárgypedagógia és a testnevelés területén. A részvételi adatok alapján a nők magas helyezésszámát a Humán Tudományi Szekcióban és a Közgazdaságtudományi Szekcióban vártuk leginkább, azonban humán területen azonos a nemek aránya, közgazdaságtudományi területen pedig számuk jelentősen elmarad a férfiakhoz viszonyítva. Alacsony helyezésszámok a Fizika, Földtudományok és Matematika Szekcióban, az Informatika Tudományi Szekcióban és a Műszaki Tudományi Szekcióban tapasztalhatók, ami a részvételi adatokkal összhangban áll (4. ábra).
A konferencián szereplő, valamint a helyezést elért nők arányához viszonyítva meglepő képet mutat a Pro Scientia Aranyérmesek nemenkénti megoszlása. Míg a XXVII. OTDK-n dolgozatukat bemutatók közel fele nő, addig a 2005. évi aranyérem-kitüntetetteknek már csak 40 %-a, a teljes aranyérmes csoportnak pedig (1989-től 2005-ig kitüntetést kapott 425 fő) csak 29 %-a (5. ábra).
Az adatok szerint: míg a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatók körében nem láttunk jelentős különbséget férfiak és nők között, addig ez a különbség fokozódni látszik a helyezett hallgatóknál, és erőteljesen megjelenik az aranyérmesek között. Mint említettük, a Pro Scientia aranyérem hallgatói összteljesítményt ismer el (OTDK I. helyezés, ezen felüli kiemelkedő tudományos diákköri teljesítmény, diákköri nyilvánosságon túlmutató dokumentált tudományos eredmények, publikációs tevékenység, nyelvvizsgák, kimagasló tanulmányi eredmény). A nemek közötti különbség – úgy véljük – itt jelentkezik először a tudományos életútban, mintha példázná ez az időszak a Papp–Groó-tanulmányban (2005) említett „olló” nyílását (6. ábra). A TDK-munka és a Pro Scientia Aranyérem pályázat időszakát a pirossal jelölt terület mutatja (mint látjuk, itt nyílik szét az „olló”). Véleményünk szerint annak okát, hogy az akadémiai karrier során „elfogynak” a nők, és számuk a „piramis” tetején alacsony, már ebben az időszakban keresni kell. A Pro Scientia aranyérmesek teljes körét tekintve a nők arányát tudományterületenként vizsgálva, hasonló számarányokat tapasztalhatunk, mint az OTDK-n részt vevő tudományos diákkörös hallgatók körében (7. ábra, vö. 1. ábra).
Különösen alacsony a női aranyérmesek száma a hadtudomány és az informatika területén, az összes aranyérmes csupán 1,6 és 2,4 %-a. (Megjegyzés: a Művészeti és Művészettudományi Szekcióban látható alacsony női arány, valamint a Junior Aranyérem még alacsonyabb aránya abból adódik, hogy ezen a területen kitüntetést még csak két alkalommal adományoztak. Szám szerint ez a művészet területén összesen három nőt, a juniorok között pedig két nőt jelent.) Legmagasabb a nők aránya a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány területén (14,5 %), ezt követi az agrártudomány, az orvostudomány és a természettudomány (10,5 %). A férfiak számát két területen haladja meg a nők részvétele: a pedagógia, pszichológia, közművelődés és könyvtártudomány esetében, valamint a testnevelés és sporttudomány területén. A Pro Scientia aranyérmes nők akadémiai karrierje további vizsgálatokra lenne érdemes.
Kapcsolódva a Papp Eszter – Groó Dóra (2005) jövő tudós nőiről szóló vitaindító tanulmányában olvasható ajánlásokhoz, valamint a Magyar Tudományban (2006/2) közzétett hozzászólásokhoz, támogatjuk a kapcsolati pontok létrehozását a női kutatók támogatására, akár országos szervezet, bizottság formájában, egyetértünk olyan programok kezdeményezésével és megvalósításával, amelyek a tudományos pálya lányok számára vonzóbbá tételére, a tudós nőkkel szembeni előítéletek elleni fellépésre irányulnak. Úgy gondoljuk, feladatához mérten ezen törekvések megvalósításához a tudományos diákkörök szintjén az OTDT is be tud kapcsolódni. A fentiek mellett:
• A tudományos pálya vonzóvá tétele érdekében erősítjük a minőségi felsőoktatás sajátos jegyeit, a nagy múltú és értékes hagyományokon tovább élő tudományos és művészeti diákköri munkát, országos képviselettel, széleskörű támogatással, pályázati lehetőségek biztosításával.
• A 2007 tavaszán rendezendő XXVIII. OTDK Társadalomtudományi Szekciójában Társadalmi nemek kutatása címmel új tagozatot hirdetünk, várva azon dolgozatokat, kutatási eredményeket is, amelyek a nők tudományos pályán érvényesülő esélyeit, az azt befolyásoló tényezőket tárják fel. Összegyűjtjük az utóbbi három konferencián bemutatott, ezen témakört feltáró dolgozatokat.
• Az OTDT kiadványaiban (Diáktudós, Almanach, OTDT és Mindentudás Egyeteme honlap stb.) tudományos és alkotó művészeti diákköri munkát végző kiemelkedő képességű hallgatói példákat – köztük női életutakat – mutatunk be, olyanokat, amelyek tudományos teljesítményekre ösztönöznek, tudományos teljesítményt ismernek el.
• Az OTDT, kutatási programjához illeszkedően, folytatni kívánja a Pro Scientia aranyérmesek munkaerőpiaci helyzetének és tudományos életútjának vizsgálatát – diplomamunka keretében a téma már feldolgozásra került (Réti, 2004) –, benne külön elemezve a Pro Scientia aranyérmes nők szakmai karrierjét, tudományos életpályáját.
Az OTDT Titkárság adatainak elemzésével, a leírt gondolatokkal kívántunk hozzájárulni a feltett kérdés megválaszolásához, a helyzet megoldásához, a legszükségesebb lépések viszonylag gyors megtételéhez, hogy a nők helyzete javuljon, szerepük növekedjen a magyar tudományos életben.
Baranyainé Réti Gabriella
humán szervező, OTDT szakreferens
titkarsag @ otdt.ph.hu
Koósné Török Erzsébet
könyvtár–informatikus, az OTDT tikára
titkarsag @ otdt.ph.hu
Irodalom
A XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia felhívásának dokumentumai, 2005. tavasza (2004): Az Országos Tudományos Diákköri Tanács közleményei 4. Budapest
A nők helyzete a magyar tudományban – Hozzászólások (2006): Magyar Tudomány. 2. 224–227. p.
Almanach (2005): Pro Scientia aranyérmesek és Mestertanárok. Tudományos Diákköri Füzetek. Országos Tudományos Diákköri Tanács kiadványa. Bp.
Diáktudós (2004): Az Országos Tudományos Diákköri Tanács időszaki kiadványa. XVIII, 1–2., Bp.
Központi Statisztikai Hivatal (2002): Kutatás és fejlesztés.
Ladányi Andor (2002): A diplomások száma és összetétele. Statisztikai elemzés. Educatio. XI, 2.
Nők a tudományban (három tanulmány) (2002): Magyar Tudomány. 163, 3, 332–340.
Országos Tudományos Diákköri Tanács honlapja: http://www.otdt.hu
Papp Eszter – Groó Dóra (2005): A nők helyzete a magyar tudományban. Magyar Tudomány. 166, 11, 1450–1454.
Pro Scientia Aranyérem kitüntetés szabályzata. (A szabályzatot az Országos Tudományos Diákköri Tanács 1998. április 28-i ülésén fogadta el.) A Pro Scientia Aranyérem szabályzata megtekinthető az Országos Tudományos Diákköri Tanács honlapján (http://www.otdt.hu) vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács Közleményei 3. füzetében.
Réti Gabriella (2004): A Pro Scientia aranyérmesek munkaerőpiaci helyzete és részvétele a tudományos életben. Diplomamunka. Pécsi Tudományegyetem TTK Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs (A tanulmány megjelent a Magyar Tudomány 2005. márciusi számában: 345–359.)
Sulyok Katalin (2005): A fiatal tudós nők helyzete a kutató középiskolások között. Magyar Tudomány. 166, 11, 1454–1456.
1 A XXVIII. OTDK 2007 tavaszán kerül megrendezésre. Felhívása megtalálható a www.otdt.hu címen.
1.
2. ábra • A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók témavezetőinek nemenkénti megoszlása az OTDK szekciói szerint
3. ábra • A – A XXVII. OTDK-ra befogadott hallgatók nemenkénti megoszlása; B – A XXVII. OTDK helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemenkénti megoszlása
4. ábra • A XXVII. OTDK helyezett hallgatóinak (I., II. és III. helyezés) nemek szerinti megoszlása szekciónként
5. ábra • A – A Pro Scientia aranyérmes férfiak és nők aránya 2005-ben; B – A Pro Scientia aranyérmes férfiak és nők aránya 1989-től 2005-ig
6. ábra • Nők és férfiak tipikus akadémiai karrierje Magyarországon, 2003
7. ábra • Az 1989-től 2005-ig Pro Scientia Aranyérem kitüntetésben részesült nők OTDK-szekciók szerinti megoszlása
EGY MOZGALOM
A KUTATÓ TANÁROKKAL
A KUTATÓ TANÁROKÉRT
– Megalakult a Kutató Tanárok Országos Szövetsége –
Tíz évvel ezelőtt alakult meg az a mozgalom (www.kutdiak.hu), amely lehetőséget biztosít középiskolás diákok számára magas szintű kutatómunka végzésére felsőoktatási intézményekben és kutatóhelyeken. Egy évtized alatt csaknem tízezer kutató diák kapcsolódott be a munkába. Ennek támogatására megalakult a Kutató Diákokért Alapítvány és a Kutató Diákok Országos Szövetsége. A tehetséges középiskolásokat foglalkoztató kutatóhelyek számos magyarországi városban elérhetőek. A mozgalmat támogató mentorok Ausztriában, Kanadában, Romániában, Szerbiában és az Amerikai Egyesült Államokban is megtalálhatóak. A kutatható területek igen sokrétűek az élő természettudományoktól a társadalomtudományokig, így minden középiskolás megtalálhatja a számára érdekes, fontos és örömet nyújtó témát. A diák egy életre szóló élményt és tapasztalatokat szerezhet azáltal, hogy bekapcsolódhat az életkorának megfelelő módon egy kiváló szakmai csoport munkájába, vagy nemzetközi tudományos folyóiratban társszerzőként lehet jelen. A legjobbak minden évben részt vehetnek a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK), ahol személyesen is beszámolhatnak kutatási eredményeikről és sikereikről. A mozgalmat erősíti és segíti a Magyar Innovációs Szövetség (www.innovacio.hu) által minden évben kiírt Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny. A kutató diák mozgalom egyik erkölcsi elismerése, hogy e két megmérettetés valamelyikén sikeresen szerepelt fiatalok többletpontokat szerezhetnek felsőoktatási továbbtanulásukhoz. Nagy megtiszteltetés a mozgalom számára, hogy mentorai között a Nobel-díjas Oláh György kémikus éppúgy megtalálható, mint csaknem kétszázan a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjai közül. A mentorok listáját tartalmazó könyv minden év tavaszán az összes hazai és környező országbeli magyar középiskolába eljut,és több mint ezer kutató középiskolás személyesen is megkapja. A diákok kiválasztásában alapelv, hogy a mentorlista olyan diákok kezébe kerüljön, akik már valahol bizonyítottak, vagy akikre a környezetük felfigyelt. Ebben és a diákok kutatómunkájának koordinálásában hangsúlyos szerephez jutnak a közoktatásban dolgozó tanárok.
A Kutató Diákokért Alapítvány 1999-től Tehetségsegítés címmel rendszeresen konferenciákat rendezett a hazai és a határainkon túli magyar iskolákban tanító azon középiskolai tanárok számára, akik elkötelezett hívei és segítői a mozgalomnak. A tanárok munkájának segítésére 2004 elején internetes virtuális tanári munkacsoportok alakultak a kutató tanár fogalmának és küldetésének definiálására és azoknak a feltételeknek a megfogalmazására, amelyek a középiskolai tanári munka mellett a hatékony tehetséggondozás és képességfejlesztés kialakításához szükségesek. A Tehetséggondozás 2004 konferencián a munkacsoportok állásfoglalásai alapján felmerült az az elképzelés, hogy a Kutató Diákok Országos Szövetségének mintájára alakuljon meg egy olyan tanárszövetség, amely összefogja az eddig is aktívan kutató és a diákokat segítő pedagógusokat. Egy év előkészítő munka után 2005 decemberében jött létre a Kutató Tanárok Országos Szövetsége. Közel százötven alapító tagja van a mozgalomnak. A szövetség tagjai olyan tanárok:
• akik a nevelő-oktató munkájuk mellett kutatómunkát is végeznek, ideértve, hogy rendszeresen publikálnak, tudományos konferenciákon és fórumokon vesznek részt. Számos példa van arra, hogy a tanár a diákkal együtt végzi a kutatómunkát, mintegy szakmai vezetőjeként, irányítójaként;
• akik a tanító-oktató tevékenységük mellett pedagógiai tapasztalataikkal azokat a tanítványaikat segítik, akik valamely tudományterületen elmélyült kutatómunkát folytatnak. Elsősorban nem szakmai segítséget vagy újabb tanítási elemeket adnak át, hanem olyan készség- és képességfejlesztést folytatnak, amely a felnövekvő diákokban a kutatói attitűdhöz szükséges értelmi és érzelmi fejlődéshez járul hozzá;
• akik a nevelő-oktató munkájuk mellett tantárgypedagógiai kutatásokat végeznek, oktatási segédanyagokat és módszereket fejlesztenek és dolgoznak ki, tankönyveket és oktatást segítő kiadványokat írnak, szerkesztenek.
Az utóbb leírt három szempont alapján lehet körülírni a kutató tanár fogalmát. Természetesen ezek nem szigorú kategóriák, és elképzelhető, hogy egy pedagógus akár mind a három területet magas színvonalon műveli, illetve az említett tevékenységek természetes módon összefüggenek egymással. A szövetség alapító tagjai között vannak olyan kutató tanárok, akik végzettségüket tekintve nem pedagógusok, de munkájuk során számos ponton kapcsolódnak a fenti tevékenységi formákhoz, és elkötelezett hívei a mozgalomnak, továbbá rendszeresen foglalkoznak kutató diákokkal.
A Kutató Tanárok Országos Szövetségének elsődleges célja a kutató középiskolás tanárok összefogása és szakmai fórumok biztosítása számukra. A célok között kiemelt fontosságú a hazai és a határon túli kutató tanárok számára történő segítségnyújtás, illetve szervezett formájú érdekképviseletük biztosítása. Az idei év februárjában rendeztük meg a Kutató Tanárok II. Konferenciáját, amelynek a székesfehérvári Lánczos Kornél Reálgimnázium adott otthont. A konferencia célja az volt, hogy egy műhelymunka keretében kialakítsa a szövetség hosszú távú koncepcióját. Olyan célok és tervek fogalmazódtak meg, amelyek a kutató tanárok érdekeit és a mozgalom célkitűzéseinek minél szélesebb körű megismertetését szolgálják. A Kutató Tanárok Országos Szövetsége
• évente kétszer – tavasszal és ősszel – meg fogja rendezni a Kutató Tanárok Konferenciáját, amelyek műhelymunkákkal és előadásokkal fogják elősegíteni a tanárok közötti kapcsolatteremtést és a kutatási eredmények megismertetését;
• a kutató tanárok publikációs tevékenységének érdekében internetes folyóiratot indít el a www.kuttanar.hu oldalon;
• a kutató diákok mentorlistájához hasonlóan létrehoz egy hasonló adatbázist azon egyetemi oktatók és kutatók neveivel, akik az adott intézményben kutatási lehetőséget biztosítanának középiskolai tanárok részére;
• részt vesz az egyetemi tanárképzés továbbfejlesztésében, segítve a pályakezdő középiskolai tanárokat a kutatási módszertan elsajátításában, segítve a tudományos diákkörök szervezését, támogatva a közoktatásban dolgozó tanárok doktori fokozatának megszerzését;
• fellép a tanárok számára biztosítandó olyan kutatási feltételek megteremtéséért és bővítéséért, például a kutatói nap, illetve munkájukat támogató tudományos pályázati lehetőségek létrehozása;
• javaslatok megfogalmazásával és azok képviseletével az Oktatási Minisztérium és a kutatási-költségvetési szféra felé ellátja a kutató tanárok érdekképviseletét;
• a fentieken túl a szövetség feladata a kapcsolatépítés és a kapcsolatok ápolása a határon túli magyar és nemzetközi pedagógiai társaságokkal, egyesületekkel is.
Mindkét mozgalom védnökségét Sólyom László köztársasági elnök, Magyar Bálint oktatási miniszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vállalták el. A mozgalommal kapcsolatos anyagok és fejlemények a Kutató Tanárok Országos Szövetségének honapján (www.kuttanar.hu) folyamatosan nyomon követhetőek. A kutató tanár mozgalom a tehetséggondozás új színtere lehet a kutató középiskolás diákok eredményesebb nevelése és oktatása érdekében, és így a közoktatásban dolgozó kutató tanárok tudományos eredményei nagyban hozzájárulhatnak hazánk tudományos megítéléséhez.
Fodor Erika
ELTE Trefort Ágoston Gimnázium, vezető középiskolai tanár, OM és közoktatási szakértő
Kutató Tanárok Országos Szövetsége, alelnök
efodor @ mail.datanet.hu
Kiss Gábor
Kutató Tanárok Országos Szövetsége, koordinátor, kiss @ kutdiak.ph.hu
Kolostyákné
Pljesovszki Zsuzsanna
Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium, középiskolai tanár, Kutató Tanárok Országos Szövetsége, alelnök, sztannai @ externet.hu
Lagzi István László
ELTE TTK, Kémiai Intézet, tudományos munkatárs, Kutató Tanárok Országos Szövetsége, elnök
lagzi @ vuk.chem.elte.hu
<-- Vissza a 2006/5 szám tartalomjegyzékére
<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Akaprint Kft.]