A MTK elnöki bizottság feladata a határon túli magyar tudományossággal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos stratégia kialakítása az Akadémián, az e témakörrel kapcsolatos javaslatok, vélemények megfogalmazása; döntés-előkészítés az akadémiai vezetés számára.
A bizottság - melynek tagjai hazai és külhoni magyar tudósok - évente két ülést tart, tavasszal és ősszel. Az utóbbi években alakult ki az a gyakorlat, hogy nyáron sor kerül egy kihelyezett bizottsági ülés megtartására, valahol a környező országokban. A kihelyezett ülések célja az, hogy a helybéliek minél pontosabb képet kapjanak a bizottság munkájáról, az Akadémia határon túli magyar tudományossággal kapcsolatos törekvéseiről, aktuális programjairól, a bizottság tagjai pedig a helyszínen tájékozódhassanak a régió helyzetéről, problémáiról, az ott folyó kutatásokról, s közvetlen eszmecsere alakulhasson ki a hazai és külhoni tudósok között.
Első ízben, 2001-ben Nagyváradon tartotta a bizottság első kihelyezett ülését, a Festum Varadinum keretében, május 16-án. A nyílt elnökségi ülés keretében a bizottság tagjai megtekintették a váradi püspöki palotát, a Partium Keresztény Egyetemet, majd előadások megtartására került sor, mind a vendéglátók, mind a bizottság tagjai részéről.
Az ülést megtisztelte jelenlétével Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is.
Második alkalommal Csíkszeredán ülésezett a bizottság, 2002. június 27-28-án az EMTE csíkszeredai campusán. Itt is sor került a helyszín megtekintésére, a kar épületeinek, intézeteinek meglátogatására, majd mindkét fél részéről előadások hangzottak el a legkülönbözőbb tudományterületekről. Az esti városházi fogadás után az erdélyi tudományosság jelenéről és jövőjéről folytattak eszmecserét az egybegyűltek, másnap pedig Felsőoktatáspolitikai Fórum keretében vitatták meg a helybéli és a magyarországi résztvevők az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás aktuális kérdéseit. Az elnöki bizottság idén Ausztriában tartotta meg kihelyezett ülését, 2003. június 19-20-án, a burgenlandi Alsóőrben, majd ezt követően Bécsben.
Az ausztriai magyarság egyike a legkisebb számú magyar kisebbségeknek a környező országokban, a burgenlandi őshonos magyarság lélekszáma 10 ezer alatti, Bécsben, Grazban s más városokban további mintegy 40 ezer főre becsülhető a magyarok létszáma. Azt reméljük, hogy az ülést követően megélénkülnek a kapcsolatok az ausztriai magyarokkal, bővül a köztestület létszáma e régióban, s sikerül kapcsolatba kerülni a távolabbi vidékek, elsősorban Bécs, Graz magukat magyarnak is valló, főleg a nem humán területeken dolgozó kutatóival - erre ígéretet és segítséget kaptunk/várunk a burgenlandiaktól és a bécsi kollégáktól.
Vendéglátónk Alsóőrben a Magyar Média és Információs Központ volt, ahol Kelemen László igazgató szervezte meg a programot az Öreg Iskolában. Másnap délelőtt látogatást tettünk a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Tanszékén, ahol Johanna Laakso tanszékvezető és Rédei Károly, az MTA külső tagja és munkatársaik fogadtak bennünket, majd délután Deák Ernő történész látta vendégül a bizottság tagjait a Bécsi Magyar Otthon épületében, a Bécsi Napló szerkesztőségében.
Alsóőrben élénk érdeklődés kísérte a kihelyezett ülést, délután két órára több mint ötven érdeklődő foglalt helyet a teremben. Jelen volt a Duna Televízió, valamint a helyi média munkatársai. A kölcsönös üdvözlések után először is Galambos Ferenc Ireneusznak adta át Berényi Dénes, a MTK elnöki bizottság elnöke az Arany János Emlékérmet a burgenlandi magyarság identitásának megőrzése terén kifejtett kiemelkedő munkásságáért. Galambos Ferenc Ireneusz tanár úr 1920-ban született Budapesten. 1956-ban hagyta el Magyarországot, s 1969 óta tanít, illetve plébánosként szolgál Burgenlandban. Tevékenysége a tanításon kívül számos egyéb fontos területre terjedt ki: a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület (1968) és az Alsóőri Magyar Intézet (1988) megalapítása, új plébánia építtetése, az alsóőri templom felújíttatása, magyar művelődési ház létrehozása, kórusvezetés, könyvtár kialakítása stb. Munkáját nyolcvankét éves korában, 2002. augusztus 31-én átadta utódjának, Horváth János plébánosnak.
A díjátadás után előadások hangzottak el a vendéglátók és a vendégek részéről, felváltva, igen különböző témakörökben. Mint mindig, most is sor került az MTA határon túli programjának bemutatására, Alsóőrben Tarnóczy Mariann, az elnöki bizottság titkára tartott összefoglalót a határon túli akadémiai köztestületről és az akadémiai programról, Bécsben pedig Berényi Dénes, a bizottság elnöke tartotta meg tájékoztatóját.
A késő estébe nyúló napon öt ország magyar tudományosságának képviselői (Ausztria, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovénia) folytattak élénk eszmecserét; előbb az előadások után, majd a vacsora közben oldott légkörben.
Magyar részről a kihelyezett ülésen részt vettek a PAB elnöke és munkatársai, hiszen a pécsi területi bizottságnak Ausztriával és a Délvidékkel kiterjedt kapcsolataik vannak. Ez volt az első alkalom, hogy a MTK elnöki bizottság kihelyezett ülésén részt vesznek a regionálisan érintett akadémiai területi központ munkatársai. Az ausztriai jó tapasztalatok alapján ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatni fogjuk: igen fontos, hogy a határon túli kollégákkal operatív, napi kapcsolatban lévő akadémiai területi központ munkatársai minél jobban ismerjék mind az érintett régiót, mind pedig az elnöki bizottság tevékenységét.
Másnap reggel viszonylag korán indultunk Bécsbe, tíz órakor vártak bennünket a Bécsi Egyetem Finnugrisztikai Tanszékén. A Tanszék 1974 óta létezik, s folytat hungarológiai oktatást/kutatást. Rédei Károly, az MTA külső tagja vezette a tanszéket a közelmúltig, amikor is Johanna Laakso vette át e szerepet, s vezeti ma is a Finnugrisztikai Tanszéket. Számos területen folytat oktatást és kutatást a tanszék: finnugor nyelvészet, magyar irodalomtudomány, a többnyelvűség, a nyelv- és kultúrkapcsolatok, a kisebbségi nyelvhasználat (például a magyar Ausztriában) kérdései, keleti-tengeri régiókutatás, együttműködve a skandinavisztikával, a magyar nyelv tanítása, hungarológiai stúdiumok, stb. Komoly problémával szembesül a Tanszék ez év szeptemberétől: kinti financiális okok miatt veszélybe került a magyarországi vendégprofesszor státusa; bízunk benne, hogy a már több oldalról jelzett probléma végül is megoldást nyer, hiszen épp az EU-csatlakozás idejére várható nyitás nagyon is szükségessé teszi a vendégprofesszor munkáját, hogy a Tanszék a bolognai folyamattal kapcsolatos átalakulás során is folytatni tudja a magyar nyelv és irodalom terén kifejtett tevékenységét.
A campuson elfogyasztott, igazi bécsi hangulatú ebéd után, délután 2-kor folytatódott - Deák Ernő a tanszéken is jelen volt - a beszélgetés Deák Ernő történésszel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével a Bécsi Magyar Otthonban. Berényi Dénes tájékoztatást adott az MTA szerkezetéről, tevékenységéről, az Akadémiai aktuális határon túli programjairól; Egyed Albert felvázolta a magyarországi határon túli támogatáspolitika elmúlt tíz évének alakulását, Egyed Ákos ecsetelte az EME lehetséges szerepét napjainkban. Deák Ernő bemutatta várostörténeti kutatásait, s eszmecsere kezdődött a lehetséges magyar-magyar kontaktusokról.
Mind a vendéglátók, mind az elnöki bizottság tagjai, valamint a PAB elnöke s munkatársai is hasznosnak ítélték e két napot. Az ausztriai magyarság létszáma, törekvései, lehetőségei, helyzete vonatkozásában egyaránt sajátos helyzetben van a többi, Magyarországgal szomszédos országban élő kisebbséghez képest. Magyarország viszonya is más e régióhoz, mint a többi környező országhoz; Ausztria például nem esik a kedvezménytörvény hatálya alá, más intézményrendszer alakult itt ki, mint a többi környező országbeli magyar kisebbségek esetében, stb. Az akadémiai köztestület létszáma is igen csekély Ausztriában. Ennek ellenére az az érdeklődés, amely - főleg Burgenlandban - a bizottság kihelyezett ülését kísérte, reményt keltő: bízunk benne, hogy akadémiai munkánkkal, lehetőségeinkkel hozzájárulhatunk az ausztriai magyarság identitástudatának megőrzéséhez, a magyar-magyar kapcsolatok fejlődéséhez.
A MTK elnöki bizottság a jövőben is folytatni kívánja a kihelyezett ülések gyakorlatát: jövőre Szlovákiában, majd a tervek szerint Szlovéniában kerül sor kihelyezett ülésre.