Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A januári szám tartalmából

A januári szám meghatározó eleme a magyarság pesszimizmusára vonatkozó vélemények csokra. 27 neves értelmiségi Solymosi Frigyes akadémikus körkérdésére adott válaszát közöljük. A kérdés valójában kérdések láncolata: Valóban pesszimista nép vagyunk-e, vagy csak ránk ragasztották ezt a címkét? Ha valóban azok vagyunk, mi lehet ennek az oka? Van-e kapcsolat pesszimizmusunk és a korai elhalálozás és/vagy a születések számának drámai csökkenése között? Mit tehet pesszimizmusra hajló életszemléletünk megváltoztatásáért az iskola, az oktatás, a család, az egyház, a politika?

A megkérdezettek többsége tudós, a Professzorok Batthyány Körének tagja, de az összeállításból megismerhetjük Fekete Gyula és Jókai Anna író és Koltay Gábor filmrendezô véleményét is.

Íme néhány kiragadott részlet a válaszokból: ,,Akármerre jártam hosszú szakmai pályafutásom alatt, az Egyesült Államoktól Kínáig, Mexikótól Ausztráliáig, bennünket életrevaló, dinamikus, ... sôt, túlélési képességekkel megáldott népnek tartanak.'' (Ádám György); ,,... a pesszimizmus akkor fog átcsapni optimizmusba, ha az emberek többségének életkörülményei és életminôsége érezhetôen javulni kezd, ha a tudás megbecsülése nô, ha lesz pozitív és hiteles jövôkép az ország számára.'' (Csath Magdolna); ,,... nem tagadom a mentális állapot jelentôségét a megbetegedéseknél, halálozásnál, de ez nem feltétlenül direkt: a magyar paraszt nem azért eszik nagy mennyiségû szalonnát, mert pesszimista, hanem mert az ôsei is így éltek s másra nem mindig futja; a városi ember sem azért nem megy el idejében szûrôvizsgálatra, mert neki már úgyis mindegy, hanem mert fejletlen az egészségügyi kultúrája.''(Cseh-Szombathy László); ,,A magyarság alacsony természetes szaporodása (amely húsz éve már fogyásba fordult) igen régi keletû. ... A demográfiai magatartás hosszú idô alatt alakult ki és lényegét tekintve nem változott a rendkívüli fordulatokban bôvelkedô 19. és 20. század során.'' (Enyedi György); ,,... egy sorsverte nép kollektív öngyilkossága ez.'' (Fekete Gyula); ,,Ma ugyanúgy önálló gondolat és identitás nélküli kiszolgáló népre van szükség, mint korábban, csak most nyugatról határozzák meg teendôinket...'' (Koltay Gábor); ,,... nemzetünk létezése azt bizonyítja, hogy a nép többsége, idôátlagot képezve, inkább optimista, mint borúlátó. Ez bizonyára nem igaz az értelmiségre, és minthogy ennek hangja erôsebben hallható, azért idônként az a téves hiedelem alakul ki, hogy pesszimisták vagyunk.'' (Lovas István); ,,... a politikai hatalom birtoklásának számos olyan sajátossága is van - különösen nálunk -, amelyek szinte lehetetlenné teszik a társadalom optimizmusának, jó közérzetének kialakulását. A hatalom megszerzésével ugyanis szükségszerûen megváltozik a hatalom birtokosainak tudati állapota. Azonnal felismerik, hogy a megszerzett hatalmat meg kell védeni, sôt erôsíteni szükséges, ezért az ellenfeleket - akár ellenségként kezelve - ki kell szorítani minden hatalmi pozícióból.'' (Pál Lénárd)

Bemutatkozik új rovatunk, a Pályánk emlékezete. Sauer Ignácz 1863-ban készített székfoglaló értekezése alátámasztja azt a megállapítást, hogy a magyarországi népesedési problémák nem új keletûek, sôt, nem is a 20. század termékei.

A Kitekintés egy-egy fizikai, biológiai, matematikai, történettudományi és tudománypolitikai témájú írást kínál. Ennél sokszínûbb palettát 12 oldalnyi terjedelemben talán nem is lehet alkotni.

A januári számban olvasható az MTA 1999. decemberi közgyûlésérôl szóló beszámoló is, végül a magyar szerzôk nem csak magyar vonatkozású könyveit ismertetô/értékelô terjedelmes könyvszemle.